A csoportkör 48 találkozóján született 122 gólt több mint kétmillió néző látta a helyszínen az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon. A 2,54-es mérkőzésenkénti gólátlag – egyelőre – elmarad a négy évvel ezelőttitől, ugyanis Brazíliában meccsenként 2,67 találat született, ugyanakkor a mostani szám jobb, mint a 2002-es, a 2006-os és a 2010-es világbajnokságé. A 11 város 12 stadionjában eddig 2 178 894 néző tekintette meg az összecsapásokat, ami 45 394-es átlagot jelent, s ez elmarad az elmúlt három vb nézőszámától, ami elsősorban a létesítmények befogadóképességével magyarázható. A legnagyobb csalódást kétségkívül a címvédő németek okozták, akik már csoportkörben búcsúztak. Érdekesség, hogy amióta 32 csapatos a világbajnokság, az összes európai címvédő – 2002-ben Franciaország, 2010-ben Olaszország, 2014-ben Spanyolország és idén Németország – már az első körben kiesett. A legérdekesebb továbbjutás Japánhoz fűződik, mivel a vb-k történetében először fordult elő, hogy egy csapat a kevesebb sárga lapjának köszönhetően lépett tovább. A nemzetközi szövetség égisze alá tartozó versenyeken is csak másodjára történt meg, de akkor sem továbbjutás múlt rajta, ugyanis a 2016-ban a női U20-as vb-n az Egyesült Államok és Franciaország között csak a csoportelsőségről döntött a sportszerűségi lista. Szenegál balszerencsés kiesése egyúttal azt eredményezte, hogy a 32 csapatos vb-ken, azaz 1998 óta most először nem jutott egyetlen csapat sem nyolcaddöntőbe Afrikából. Mindössze két válogatott – Egyiptom és Panama – búcsúzott pont nélkül, de minden nemzeti együttes legalább kétszer eredményes volt a tornán. A legtöbb gólt Belgium szerezte (kilencet). Az egyetlen csapat, amely még nem kapott gólt, a százszázalékos teljesítménnyel 16 közé jutott Uruguay. A dél-amerikaiakon kívül még Belgium és Horvátország maradt hibátlan a csoportkörben. Talán a videobíró bevezetésének is köszönhető, hogy a 48 meccsen összesen 24 büntetőt ítéltek a játékvezetők, s ennek éppen 75 százalékát, azaz 18-at értékesítettek. Szintén kiugróan magas az öngólok száma, mostanáig kilenc született. Ugyanakkor a korábbi tornákhoz képest jóval kevesebb a piros lap, eddig mindössze három futballistát állítottak ki, pedig az elmúlt öt vb-n mindig legalább tízet, ebből négy esetben pedig 17 felett volt a piros lapok száma. Ami érdekességként még kiemelhető, hogy a második félidőben sokkal több gól születik: az első 45 percben 47-szer, míg a másodikban 75-ször rezdültek meg a hálók. A hosszabbításokban is sok találat esik, az első játékrész ráadásában ugyan csak három, de a másodikéban tizenhat. Az oroszországi világbajnokság mától (szombat) a nyolcaddöntőkkel folytatódik.
Tunéziai lőtte a 2500. gólt
A tunéziai Ben Jusszef lőtte a labdarúgó-világbajnokságok történetének 2500. gólját, amikor csütörtökön a Panama elleni csoportmérkőzés 51. percében egyenlített az oroszországi tornán. Az első találatot még 1930. július 13-án a francia Lucien Laurent szerezte, az 500. gól pedig a skót Bobby Collins nevéhez fűződik 1958-ból. A millenniumi találat a holland Rob Rensenbrinké lett 1978-ban. A vb mezőnyének bővülésével és ezáltal a mérkőzésszám folyamatos emelésével aztán egyre gyorsabban születtek a jubileumi gólok: az 1500. 1994-ben az argentin Claudio Caniggia, a 2000. 2006-ban a svéd Marcus Allbäck révén. A tunéziai válogatott, amely csütörtöki 2:1-es győzelme ellenére kiesett, más szempontból is különleges tettet hajtott végre. Amióta 2002-ben 23 fősre emelték a keretek létszámát, az észak-afrikai együttes mindössze a második csapat, amely minden játékosát szerepeltette a tornán. Ezt megelőzően csupán négy évvel ezelőtt az akkor bronzérmes hollandok adtak lehetőséget mind a 23 játékosnak, nekik erre hét meccsük volt, míg Tunézia három találkozón abszolválta ezt.
