Már 1890-ben a Zenta és Vidéke újság arról írt, hogy sokan keresik fel a várostól nyugatra húzódó Orompart alatti, Kerekszék néven ismert sziksós tavat, amelynek vize gyógyhatású a bőrbajokra. Ez volt az első hír arról, hogy Zenta környékén gyógyvíz található. Később az Összetartás című lap 1903-ban már bővebben írt a kerekszéki sziksós „gyógyfürdőről”, ahova „sánták, bénák, inaszakadtak” járnak gyógyulást keresve, hatása a cikk szerint nem marad el a palicsi és a nemesmiliticsi fürdő vizétől.
A Vajdasági Magyar Értéktár keretében a kerekszéki sziksós tó bekerült a települési értéktárba. A múlt század 80-as éveiben még valóban tó jellege volt a Kerekszéknek, majd egyre inkább elmocsarasodott a nádszegéllyel, gyékényessel övezett egykori szikes tó. A 2000-es években azután fokozatosan kiszáradt, amihez nagyban hozzájárult az Orompart alatt vezető kanális kimélyítése. Ebben a csatornában a vízszint egy méterrel alacsonyabban volt, mint a Kerekszék medre.
A zentai vadászegyesület a Kerekszék mellett elhaladó csatornából időszakosan pumpált vizet a mederbe, amibe csatornát ástak Feketeszékig, amit kimélyítettek vaditatónak, de ezek a beavatkozások nem hozták meg a várt eredményt. A napjainkban a Kerekszéket tápláló egyetlen termálvizes kút is elapadt (25 fokos víz tör föl 300 méter mélyből), amelyet még a Naftagas olajipari vállalat fúrt ki 1968-ban.
Az artézi kút 2,5 colos csövön sok vizet adott a szikes tóba, a vízi madarak, kacsák, szárcsák stb. megtalálták életterüket. Folyt a vadászat. Idővel a kút vízhozama a felére csökkent, ezzel párosult a Kerekszék melletti kanális kimélyítése. Már csak a kút környékén maradt meg kisebb nádas és mocsári életközösség.
Idén nyárig fél csövön, de még folyt az artézi kút, de mostanra teljesen elapadt a vize. Az artézi kút „kiszáradása” egybeesik a több éve tartó súlyos aszállyal, de egyelőre nem bizonyítható az összefüggés az aszály és a 300 méter mély kút elapadása között. Sokunknak hiányzik a kissé kénes, gázos kút vize, sokan rendszeresen vittek innen ivóvizet. Kirándulóhely volt a Kerekszék és a „lángoló” kútja. A vízzel feltörő gázokat, metánt ugyanis meg lehetett gyújtani, és akár szalonnasütésre, télen pedig melegedésre is alkalmas volt. Éltető víz nélkül a kút környékén még zöldellő nádas maradék élővilága is pusztulásra van ítélve.
A kútfúráshoz értő szakemberek bevonására lenne szükség ahhoz, hogyan lehetne újra aktívvá tenni a Kerekszék közkedvelt kútját.
Idén nyáron elapadt a Kerekszék kútja (Fotó: Gergely Jóska)
Nyitókép: Az elmúlt években még sok jó ivóvizet adott a kút (Fotó: Gergely Jóska)
