Szükség van a nagy országos beruházásokra, de ugyanennyire fontos az is, hogy a fejlődésből a kisebb települések se maradjanak ki – mutatott rá egyebek mellett a Magyar Szónak adott interjújában Kerekes József közgazdász, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és a párt köztársasági választási listájának jelöltje, aki államtitkári tapasztalatokat is szerzett a Pénzügyminisztériumban. Beszélgetésünk során kitértünk az állam pénzügyi stabilitására és a vajdasági magyar közösség szempontjából releváns kérdésekre is. Elmondta, a VMSZ-ben azért dolgoznak, hogy a közösség számára minél több fejlesztési és támogatási lehetőség váljon elérhetővé, és hogy a vajdasági magyarság szempontjai és igényei az országos döntéshozatalban is megfelelő súllyal jelenjenek meg.
Államtitkárként mire helyezte a legnagyobb hangsúlyt az elmúlt időszakban? Milyen tapasztalatokat szerzett megbízatása során?
– Számomra kezdettől fogva fontos volt, hogy a Pénzügyminisztériumban végzett munka ne csak számokról, táblázatokról és költségvetési tételekről szóljon. A számok mögött ugyanis mindig ott vannak az emberek, a települések és azok a beruházások, amelyek a mindennapi életünket jobbá tehetik. Az elmúlt időszakban lehetőségem volt sokkal közelebbről megismerni az egész rendszer működését: a költségvetés tervezésétől kezdve a nagy állami beruházások finanszírozásán át egészen az önkormányzatok problémáiig és igényéig. Talán éppen ez utóbbi áll hozzám a legközelebb. Én magam is kis közösségből érkezem, ezért pontosan tudom, hogy egy kisebb település életében mit jelent egy felújított út, egy rendezett iskola, egy megfelelő egészségügyi intézmény, vagy az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztése. Ami országos szinten esetleg csak egy költségvetési tételnek tűnik, az egy faluban vagy kisebb községben nagyon jelentős változás lehet az emberek életében. Ezt a szemléletet szeretném a minisztériumi munkámban is képviselni. Szükségünk van a nagy, országos beruházásokra, de legalább ennyire fontos, hogy a kisebb települések se maradjanak ki a fejlődésből. A gazdasági eredmények akkor érnek igazán valamit, ha azokat az emberek a saját környezetükben és mindennapi életükben is érzékelik.
A Pénzügyminisztériumban a költségvetés legapróbb részleteire is rálátása volt az eddigiekben. Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet, és melyek azok a területek, amelyeken még előrelépésre van szükség?
– Úgy gondolom, mindenekelőtt abból kell kiindulnunk, hogy Szerbia gazdasága stabil alapokon áll. Ezt nemcsak mi mondjuk, hanem a legfontosabb makrogazdasági mutatók is alátámasztják. Szerbia ma befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkezik, az év első felében ugyanis 3,5 százalékos növekedést értünk el, ennek köszönhetően Európa egyik leggyorsabban növekvő gazdaságává váltunk.
Az államadósság mintegy 43 százalékon áll, tehát jóval a 60 százalékos maastrichti határérték alatt. A munkanélküliség 7,2 százalékos, miközben növekszik a foglalkoztatottak száma. Rekordszinten vannak a deviza- és aranytartalékaink is, az állam számláján pedig több mint ötmilliárd euró áll rendelkezésre. Talán ennél is fontosabb, hogy a költségvetés bevételei is a vártnál kedvezőbben alakultak. Ez tette lehetővé az augusztus végén elfogadott költségvetési módosítást is. A 2026. évi költségvetésben így 2527,2 milliárd dinár bevétellel számolunk, ami 112,4 milliárd dinárral több az eredetileg tervezettnél. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzés 3-ról 3,3 százalékra emelkedett, miközben az államadósság az év végén várhatóan a GDP 43,8 százalékát teszi ki.
Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. A stabil pénzügyi helyzetet meg is kell őrizni. Továbbra is felelősen kell gazdálkodnunk, oda kell figyelnünk arra, hogy mire költjük a közpénzeket, ugyanakkor folytatnunk kell a beruházásokat, javítanunk a gazdasági környezetet, és ami talán a legfontosabb: mindennek meg kell mutatkoznia az emberek életminőségében is.
Pillanatnyilag több egyszeri állami támogatás is aktuális a polgárok és a nyugdíjasok számára. Veszélyeztetik-e ezek a juttatások a költségvetés stabilitását?
– Önmagában egy egyszeri támogatás nem veszélyezteti a költségvetés stabilitását, amennyiben megfelelően meg van tervezve és biztosított a pénzügyi fedezete. Minden ilyen intézkedést komoly számítások és elemzések előznek meg. A 2020-as világjárvány óta az állam több alkalommal nyújtott különböző formában segítséget a polgároknak. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy azokban az időszakokban, amikor növekednek a megélhetési költségek, az állam is segítséget nyújtson a lakosságnak. Ráadásul ennek a pénznek a jelentős része a fogyasztáson keresztül visszakerül a gazdaságba. Fontos azonban különbséget tenni az egyszeri támogatások és a tartós költségvetési kiadások között. Egy egyszeri juttatás nem terheli hosszú éveken keresztül a költségvetést, egy tartós kiadásnövekedés viszont már egészen más tervezést igényel.
Éppen ezért folyamatosan keresnünk kell az egyensúlyt. Az államnak ott kell lennie a polgárok mellett, amikor segítségre van szükségük, de közben nem veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást sem. A kettő nem zárja ki egymást: felelős gazdaságpolitikával egyszerre lehet megőrizni a költségvetési fegyelmet, és támogatni a polgárokat, valamint a gazdaságot.
Milyen tervei vannak a közeljövőre vonatkozóan, illetve az előttünk álló évre?
– Számomra végső soron ez a legfontosabb mérce: ha meg tudjuk őrizni a pénzügyi stabilitást, folytatni tudjuk a beruházásokat, és közben az emberek a saját településükön, a mindennapi életükben is érzik a fejlődést, akkor jó irányba haladunk. Ugyanakkor számunkra, a Vajdasági Magyar Szövetség számára, országos szinten is kiemelten fontos, hogy következetesen képviseljük a vajdasági magyar közösség érdekeit. Azért dolgozunk, hogy közösségünk számára minél több fejlesztési és támogatási lehetőség váljon elérhetővé, és hogy a vajdasági magyarság szempontjai és igényei az országos döntéshozatalban is megfelelő súllyal jelenjenek meg. Meggyőződésem, hogy akkor végezzük jól a munkánkat, ha ennek eredményei Vajdaságban, a magyarok által lakott településeken is kézzelfoghatóvá válnak.
