A városi folklór időről időre visszatérő eleme Zentán az ivóvíz minősége körül kialakult polémia.
A közelmúltban a Dr. Milan Jovanović Batut Szerbiai Közegészségügyi Intézet vízminőség-felmérésének 2018-ra vonatkozó eredményei kavarták fel a kedélyeket a városban. A belgrádi Blic napilap által is közölt adatok szerint ugyanis Szerbia területén a Közép- és Dél-bánáti körzetet követően az Észak-bánáti régióban a legkevésbé megfelelő a csapvíz minősége.
A felmérésben községekre lebontva is találhatók adatok, amelyek szerint Zentán és Adán egyáltalán nem megfelelő a vezetékes víz minősége, Törökkanizsán 79,2, Csókán 60 százalékos ez az arány, Magyarkanizsáról pedig, nagyon úgy tűnik, megfeledkeztek a felmérés készítői, mivel ez a község nem is szerepel a belgrádi közegészségügyi intézet listáján.
A felmérés készítői Zenta kapcsán azt is megjegyezték, hogy a kutaknál nem végeznek víztisztítást, mindössze klórral fertőtlenítik a vízhálózatba kerülő vizet, amelynek tisztítása nélkül nem elégíthetők ki a kémiai követelmények, ezért egy víztisztító megépítéséig nem is várható a probléma megoldása.
A létesítmény megépítésére korábban már készültek tervek, azok azonban anyagiak híján nem valósultak meg. Az intézet szakértői szerint a víz minőségének romlását a megnövekedett zavarosság, a nem megfelelő szín, a benne található vas, mangán, ammóniák, nitrátok és nitritek megnövekedett koncentrációja, a mikrobiológiai tényezők közül pedig az aerob mezofil baktériumok nagyobb aránya és a coliform baktériumok száma okozza.
A belgrádi napilap munkatársai által megszólaltatott egyik szakértő szerint a kapott eredményeken nincs mit csodálkozni, mivel ezen községek hidrogeológiai fekvése eleve olyan, hogy az itteni víz minőségén egyedül feldolgozással, vagyis úgynevezett vízgyár kiépítésével lehetne javítani. A szakértők ugyanakkor rámutattak arra is, hogy a víz, illetve a talaj minőségét nagyban meghatározza a környezetszennyezés mértéke is, így – legalábbis a felmérés készítői szerint – a legfejlettebb térségekben a víz szennyezettsége is magasabb.
A zentai olvasóink ezek után joggal kérdezhetik: iható-e a zentai vezetékes víz? Korponai Tibor, a Zentai Kommunális-Lakásgazdálkodási Közvállalat technikai igazgatója szerint annak ellenére, hogy tényleg nem felel meg a kémiai szabványoknak, a zentai vízhálózatból származó víz iható, mert a térségben élők évszázadok óta ezt a vizet fogyasztják, ugyanakkor a nagykikindai Egészségvédelmi Intézet akkreditált laboratóriumával karöltve rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, és a zentai víz mikrobiológiai szempontból megfelel az előírásoknak, mindössze a minták három százalékában találtak aerob mezofil baktériumokat.
Korponai beszélt arról is, hogy a vegyi összetételt illetően a színe sárgább az előírtnál, az oxidábilissága, vas- és arzéntartalma is kicsit nagyobb a megengedettnél. Ez utóbbi elem mennyisége 28 µg/l, holott az előírások szerint legfeljebb 10 mikrogramm/liter lehet, de ez a kommunális igazgató szerint nem sok, mivel például Nagybecskereken ennél sokkal többet is mértek már. 1998 előtt a megengedett arzénmennyiség 50 mikrogramm volt literenként. Az Európai Unió előírásai értelmében úgyszintén 10 mikrogramm/liter az arzén megengedett mennyisége az ivóvízben.
Zentán a múlt század hetvenes éveiben épült ki a vízhálózat, egykoron a város területén a polgárok számára mikrohálózatok kiépítését is engedélyezték. Ezek viszont manapság gondot okoznak a kommunális vállalat számára – mondta Korponai, és hozzáfűzte, ezért elég sok vezeték halad át magánkézben lévő parcellákon, és vannak olyan vezetékek is, amelyek házak alatt is futnak. Jelenleg az észak-bácskai városban 90–92 kilométeres vízhálózat van kiépítve, amelyet két kútmezőről táplálnak vízzel. A kommunális vállalat honlapján található adatok szerint ezek a kutak 90–100 méter mélyek, és maximális kapacitásuk kb. 96 liter másodpercenként. A vízkiemelés búvárszivattyúkkal történik, amelyeket a legmodernebb vezérlőberendezés irányít. A két kútmező évente mintegy 1,3 millió köbméter ivóvizet termel ki és szolgáltat a város lakossága számára. A technikai igazgató beszélgetésünk során azt is elmondta, hogy a vízgyár első fázisára, egy tartály kiépítésére tervük is van, amelyet tavaly összhangba hoztak az új szabályokkal, a második fázissal, az úgynevezett kondicionálással kapcsolatban pedig készülőfélben van egy, a magyar kormány által finanszírozott hatékonysági tanulmány. Az ezzel kapcsolatos elemzéseket a magyarországi Kristály cég végzi.
