A Zentai Művelődési Ház kamaratermében hétfő este versekkel, zenével folytatódott a városnapi rendezvénysorozat. Ezúttal a fennállásának huszadik évfordulóját ünneplő Mécsvirág formáció lépett közönség elé jubileumi koncertjével.
A Mécsvirág története egy közös Radnóti-műsorral kezdődött. A formáció tagjai – Verebes Krnács Erika előadóművész, Baráth Hajnal Anna verséneklő, valamint Zsoldos Ervin verséneklő és zenész – már korábban is ismerték egymást, ám a versek, a költészet, a zene és mindenekelőtt az énekelt vers szeretete sodorta őket igazán közel egymáshoz.
Verebes Krnács Erika napilapunknak felidézte, hogy húsz évvel ezelőtt Baráth Hajnal Annával, Hajvert Ákossal és Zsoldos Ervinnel felkérték őket, hogy Radnóti Miklós költészetére épülő műsorral lépjenek fel Budapesten, a Nemzeti Múzeum kertjében megrendezett Határon Túli Magyar Fiatalok Fesztiválján és már az első közös fellépés alkalmával érezték, hogy különös összhang alakult ki közöttük. Hasonlóan gondolkodtak az irodalomról, a zenéről és arról is, hogyan lehet egy-egy verset színpadon megszólaltatni.
– Szinte olvastuk egymás gondolatait – fogalmazott Erika.
Hazatérésük után felvetődött fel bennük, hogy a műsort tovább kellene építeni, és más helyszíneken is megmutatkozni vele. Ehhez azonban névre is szükségük volt. A választás a Mécsvirágra esett, amelyet Radnóti Miklós A mécsvirág kinyílik című verse ihletett.
– Idővel rájöttünk, hogy a Mécsvirág névnek számunkra szimbolikus jelentése is van, hiszen ez a virág akkor nyílik, amikor már sötét van. Mi is úgy éreztük, hogy feladatunk reményt vinni a sötétségbe, és továbbéltetni mindazt, ami gondoskodás nélkül könnyen veszendőbe mehet. A költészet, az irodalom, a zene és az énekelt vers megőrzését és továbbadását egyfajta missziónknak, kötelességünknek tekintjük. Az évek során egyre jobban összecsiszolódtunk, és úgy érzem, a vajdasági magyar közösség is felismerte bennünk azt a kitartást és erőt, amely immár húsz éve továbbvisz bennünket – mondta és hozzátette, hogy a véleménye szerint Vajdaságban ma alig akad hozzájuk hasonló formáció. Időről időre ugyan születnek kezdeményezések, de ezek gyakran rövid életűnek bizonyulnak. A Mécsvirág viszont két évtizede kitart, tagjai pedig továbbra is érzik magukban az igényt és az elhivatottságot arra, hogy folytassák azt, amit húsz évvel ezelőtt elkezdtek.
A zentai közönség a jubileumi esten József Attila költészetéből összeállított műsort hallhatott. Vendégművészként Verebes Judit, a Zentai Magyar Kamaraszínház színművésze csatlakozott a formációhoz.
Verebes Krnács Erika elmondta, József Attila költészete különösen közel áll hozzájuk. Verseinek merészsége, mélylélektani ihletettsége, egyedi hangja és a lét legfontosabb kérdései iránti érzékenysége ma is megszólítja őket. Mint fogalmazott, ezek a kérdések a jelen emberét legalább annyira foglalkoztatják, mint a költő korának közönségét, ezért József Attila számukra ma is eleven, újra és újra felfedezhető „forrásköltő”.
Az előadóművész arról is beszélt, hogy a jubileumi koncertsorozat megvalósítását a Magyar Nemzeti
Tanács támogatta. Kiemelte ugyanakkor, hogy az MNT mellett a Mécsvirág legfontosabb támogatója maga a vajdasági magyar közönség.
– Húsz éve kísérnek bennünket, szeretnek és visszavárnak. Valójában ebből a szeretetből és ezekből a visszajelzésekből élünk – hangsúlyozta Verebes Krnács Erika.
Nyitókép: Gergely Árpád felvétele
