Noé bárkáján

Szerdán este a zentai Kiszsinagógában megnyitották a Noé bárkáján elnevezésű Kárpát-medencei nemezművészeti kiállítást, valamint újra bemutatták a 100 zászló című tárlatot. A kiállítás a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) szervezésében valósult meg. A nemezművészeti tárlat a Kárpát-medence meghatározó nemezművészeinek alkotásait mutatja be, különleges betekintést nyújt a nemezművészet hagyományaiba és kortárs megújulásába.

A jelenlévőket Kormányos Gyöngyi, a VMMI igazgatója köszöntötte és örömét fejezte ki, hogy a kiállított anyagok néhány alkotója is részt vett a megnyitón. Beszédében a nemezt egy ősi kultúrának nevezte, olyan anyagnak, amely a kezdetektől fogva meghatározza a magyarságot.
 

– A XXI. században ebből a nemes anyagból gyönyörű munkákat lehet kihozni, amiért köszönet illeti azokat, akiknek külön érzéke van ahhoz, hogy ilyen gyönyörű nemezeket tárjanak elénk. Egy utazó kiállításról van szó, amelyet Nagy Mari és Vidák István álmodott meg. Kitalálták, hogy összegyűjtik a nemezeket a Kárpát-medencéből, hogy összekössék nemcsak a kultúrát, hanem a magyarságot is – fogalmazott az intézet igazgatója.

Az est folyamán a kiállítás anyagát Nagy Mari és Vidák István nemezművészek mutatták be, a tárlatot pedig Valkay Zoltán építész nyitotta meg.

Nagy Mari textilművész, a népművészet mestere a megnyitó után kérdésükre elmondta, hogy párjával, Vidák Istvánnal úgy gondolták, hogy az elkészített anyagokat nem csupáőn egy helyen szeretnék bemutatni, hanem szerte a Kárpát-medencében.
 

– A Kiszsinagógában látható mindkét kiállítást a Kárpát-medence területén élő alkotók készítették. A 100 zászló kiállítást 2020-ban a világjárvány idején találtuk ki a trianoni békeszerződés századik évfordulóján. Abban az időben korlátozottak voltak a lehetőségeink, de úgy voltunk vele, hogy bennünket nem tart vissza a vírus. Megszerveztem, hogy a Kárpát-medence alkotóiból százan készítsenek egy-egy selyemnemez zászlót, összehoztuk és kiállítottuk őket. A 100 zászló az összetartozásunkat jelképezi, azt, hogy a Kárpát-medence magyarsága összetartozik és együtt gondolkodik. A Noé bárkája kiállítás pedig nagyjából egy évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennünk.

Igaz, hogy már a világ minden részén készítenek nemezt, ám a nemeztakaró készítésben mégis a magyarok a legjobbak. A magyarok ismerik a motívumokat, azoknak a jelentését és ezeket szívesen is alkalmazzák a nemeztakarókon. Ez is egy hatalmas közös munka, amit szintén a Kárpát-medencei alkotók készítettek el. Összesen 70-en jelentkeztek a munkára, és ebből 50 nemezművész munkáját hoztuk el Zentára. A kiállításnak ez az ötödik helyszíne, következő alkalommal pedig Felvidéken szeretnénk bemutatni. A művészeknek nem határoztuk, hogy milyen gondolatmenet mentén dolgozzanak, ám az összefoglaló téma a Noé bárkája volt. Noé bárkája mindenkinek mást jelent.

Számunkra értéket begyűjtő helyet jelent, és ebben a pillanatban a zentai Kiszsinagóga lett Noé bárkája, mivel itt állítottuk ki 170 ember munkáját. A bárka már az ötödik helyen van és osztja meg az értékeit az emberekkel – mondta Nagy Mari.
 

Az eseményt különleges műsorral koronázta meg az Anador szép Anna című előadás. A produkciót a tóthfalusi népzenei táborok résztvevőiből alakult zenekar mutatta be. A műsor az emberélet fordulóit járta végig balladarészletekkel, vajdasági népdalokkal és hangszeres darabokkal.