Hosszú ideje uralja a szerbiai közbeszédet a rendkívüli parlamenti választások kérdése, amely tavaly óta az elégedetlen egyetemisták tüntetéseinek és követeléseinek egyik legfőbb pontjává vált. A fokozódó nyomás, illetve az államfői mandátum végének közeledése hatására az államfő kilátásba helyezte az urnák elé járulást, és legutóbbi nyilatkozata szerint egy héten belül pontot tesz a bizonytalanság végére: közli a választások dátumát. Politikai elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv egy július eleji időpont; amennyiben azonban mégsem így alakulna, a voksolás leghamarabb csak ősszel, a nyári szabadságok utáni időszakban valósulhat meg a feltételezések szerint.
Bár az elnöki palotában már lezajlottak a konzultációk a pártok képviselőivel, a politikai párbeszéd továbbra is akadozik. Egyes ellenzéki formációk és a demonstráló egyetemisták képviselői elzárkóztak az államfővel való találkozótól, megkérdőjelezve a konzultációk valódi súlyát és célját. A részvétel megtagadása tovább mélyíti a szakadékot a hatalmi gépezet és a változást követelő csoportok között, bizonytalanná téve a demokratikus keretek közötti megegyezést.
Az ellenzéki oldalon egyelőre hiányzik az egységes állásfoglalás az indulás módját illetően. A belső viták kereszttüzében több stratégia is körvonalazódik: az egyik az egyetemista lista támogatása – egyesek a fiatalok lendületére építve egy civil bázisú összefogást sürgetnek; mások szerint a hatalommal szemben több, különböző ideológiai alapú listán való indulás lehetne kifizetődőbb.
A helyzetet tovább bonyolítja a jobboldali ellenzéki pártok szkeptikus hozzáállása. Számos nemzeti érzelmű szervezet nem tartja jó megoldásnak az európai közeledésre alapozott közös listákat, és az egyetemista indulók mögé való feltétel nélküli beállástól is elzárkóznak, tartva saját politikai identitásuk feladásától és a választói bázisuk lemorzsolódásától.
Elemzők szerint magának a választás menetének is több forgatókönyve van. Az egyik szerint a köztársasági elnök megtehetné, hogy ezúttal csak elnökválasztást ír ki, s a leendő parlamenti többséggel miniszterelnöki székbe „pozicionálja át” magát. Mások szerint mindkét szinten választás jön, s Aleksandar Vučić ekképpen – a parlamenti voksolásra koncentrálva – próbálja majd meg garantálni pártja hatalmi pozícióban maradását.
Közben továbbra is tart a választási törvények módosítása kapcsán zajló közmeghallgatás.
LÉNYEGI VÁLTOZÁSOK
Tegnap a szerbiai parlamentben nyilvános meghallgatást tartottak arról a választási törvénycsomagról, amelyet Miroslav Petrašinović, a Szerb Haladó Párt képviselője nyújtott be. Snežana Paunović államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter az ülésen hangsúlyozta: kiváló minőségű módosításokról van szó, amelyek nem csupán „esztétikai”, hanem érdemi változásokat hoznak a rendszerbe.
– Arra törekedtünk, hogy figyelembe vegyük az összes korábbi meghallgatás tapasztalatait. Tiszta szándék vezérel bennünket: hallani akarjuk a nyilvánosság véleményét, és készek vagyunk beépíteni a kreatív ötleteket ebbe a négy törvénybe – emelte ki a miniszter.
Paunović szerint a módosítások kulcsfontosságúak a választási folyamat fejlesztése, a polgárok tudatosságának növelése, valamint a mélyen gyökerező bizalmatlanság enyhítése érdekében. Hozzátette, hogy a kormány és a parlament kötelessége a transzparencia és a demokratikusság erősítése. Kijelentette továbbá, hogy minisztériuma készen áll a jogszabályok maradéktalan, „az első betűtől az utolsóig” terjedő végrehajtására, ahogyan azt a választói névjegyzék felülvizsgálata során is tették.
KÉPZÉS ÉS KONTROLL
Miroslav Petrašinović kifejtette, hogy a javasolt módosítások az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) ajánlásain alapulnak, amelyeket a 2023. december 17-i választások után fogalmaztak meg. A képviselő rámutatott: a cél a választási szervek – a köztársasági, a városi és a községi bizottságok, valamint a szavazatszámláló bizottságok – kapacitásának növelése.
– Az ODIHR egyik fő ajánlása a bizottsági tagok egységesített képzése volt. Ennek megfelelően a törvénymódosítás kötelező és szabványosított oktatást ír elő minden tag számára, legyen szó állandó vagy bővített összetételű testületről – részletezte Petrašinović.
A képzéseket a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) szervezi majd, amelynek a törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül ki kell dolgoznia a képzési rendszert. A RIK emellett egy nyilvántartást is vezet majd a vizsgázott személyekről. A megszerzett tanúsítvány három évig érvényes, azonban a jogosultság elveszíthető, ha valakit választási bűncselekmény miatt jogerősen elítélnek, vagy ha az adott szavazóhelyen megsemmisítik a választási eredményeket.
A javaslatcsomag a köztársasági elnök megválasztásáról, a helyi választásokról, a képviselők megválasztásáról, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvények módosítását és kiegészítését foglalja magában.
ELLENZÉKI BÍRÁLAT
A nyilvános meghallgatáson éles kritikát fogalmazott meg Ana Gođevac, a Szabadság és Igazságosság Pártja képviselője. Szerinte Szerbiában jelenleg nem zajlanak szabad választások, és a hatalom folyamatosan megsérti az alkotmányt, mivel a vezetőség nem a polgárok akarata alapján épül fel.
– Az ODIHR 25 ajánlást fogalmazott meg, mi azonban itt most csak öttel foglalkozunk. Ráadásul ezeket is úgy vezetik be, hogy inkább a választási manipulációkat segítik, ahelyett hogy a valódi, komoly kérdéseket oldanák meg – hangsúlyozta Gođevac.
A képviselő kifogásolta a választói névjegyzéket ellenőrző bizottság munkájának akadályozását is. Rámutatott, hogy a jelenlegi 6.439.365 választó adatait – még ha a teljes bizottság napi 12 órában, lelkiismeretesen dolgozna is – legalább három évig és hét hónapig tartana érdemben ellenőrizni. Gođevac végül nehezményezte, hogy a benyújtott módosítások egyáltalán nem érintik az úgynevezett tisztségviselői kampányok problémáját, amely pedig az ODIHR ajánlásainak egyik sarkalatos pontja volt.
