Hazám, hazám címmel szervezett beszélgetős-zenés estet a Mathias Corvinus Collegium vajdasági központja és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ a Csík zenekar részvételével. A Csík zenekar a magyar népzene egyik legismertebb és legszélesebb körben kedvelt képviselője, akik hagyományos népi hangszerekkel és dallamokkal hozzák közelebb a népzenét a közönséghez. A nemzeti összetartozás napjának előestéjén megrendezett programot a szervezők egyfajta közösségi élményként határozták meg, ahol a népzene és a hagyományápolás mellett a közösség mint érték és a zenekar tagjainak személyes történetei is előkerültek. A beszélgetésen szóba került, hogy hogyan kezdődött a tagok kapcsolata a népzenével, hogyan alakult ki a sajátos hangzásviláguk, és hogy azért kezdtek el magyar könnyűzenei slágereket feldolgozni és előadni, mert a közönség egy rétege amiatt nem értékelte a népzenét, mert nem ismerte azt a táncházakból. Ezeket a könnyűzenei dalokat viszont ismerték, szerették, és általuk a magyar népzene dallam- és szövegvilágához is közelebb kerültek. A beszélgetést népdalok és könnyűzenei dalok népzenésített feldolgozásai egyaránt kiegészítették. A zenekar a közönséget is megénekeltette, ami az egyébként is színvonalas műsort valódi közösségi élménnyé emelte. Ahogy Juhász Gábor, a szabadkai Juhász zenekar vezetője és az est moderátora fogalmazott: a közös éneklés nagy energiákat teremt, és gyönyörű érzéseket hoz elő az emberekből.
Majorosi Marianna, a Csík zenekar énekese a sajtónak elmondta, hogy a zenekar tagjait elsősorban a népzene szeretete köti össze.
– Az ember alakul és alkalmazkodik azokhoz a mindennapi dolgokhoz, amelyek változnak. Ez a változás hozta számunkra azokat a feldolgozásokat, amelyekkel azokat is meg lehet fogni, akik annyira nem jártasak a népzenében. A hagyományainkban nagyon sok olyan alaptézis és alapgondolat van, ami a mai embert is érdekli. Nekünk az a feladatunk és a célunk, hogy ezekből minél többet átadjunk az utókornak.
Juhász Gábor elmondása szerint a Csík zenekar rendkívül nagy munkát fektetett abba, hogy a magyar népzene bekerüljön a köztudatba, helyet kapjon a nagy fesztiválokon, és megszólaljon a kereskedelmi rádiókban.
– A magyar népzene mindannyiunké, és minél nagyobb körben kell élveznünk. A Csík zenekar legnagyobb érdeme, hogy az autentikus magyar népzene mellett a könnyűzenei számok népzenésítésével belecsempészték az embereknek a fülébe a népzenei hangzást.
Pintér Kuti Andrea, a Vajdasági MCC rendezvényekkel megbízott referense elmondta, azért esett a választásuk a Csík zenekarra, mert úgy érzik, ők méltó módon képviselik mindazt, amit a nemzeti összetartozás napja a vajdasági magyarság számára képvisel. Hozzátette, hogy szervezetük a jövőben is szorosan együttműködik a Kiszsinagógával, hogy ezután is színvonalas és tartalmas programokat hozzanak el Zentára.
– Márciusban Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családbiztonsági szakértője látogatott el ide, jövő héten pedig dr. Besenyei Mónika, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője Mérhető-e a jóllét? címmel tart előadást, ezzel zárjuk a félévet. Szeptembertől pedig várhatóan havonta jövünk majd Zentára újabb rendezvényekkel.
Nyitókép: A Csík zenekar beszélgetős estjére megtelt a Kiszsinagóga előadóterme (Gergely Árpád felvétele)
