„Éltem egyszer én”

Márai Sándor, a híres magyar író, költő, újságíró születésének 125. évfordulóját ünnepeljük az idén. Ebből az alkalomból Budavár önkormányzata egy felolvasóesttel kedveskedett a zentai közönségnek vasárnap este a Kiszsinagógában. A két város között már többéves testvérvárosi kapcsolat áll fenn, ezt szerették volna tovább erősíteni.

Az Éltem egyszer én című összeállításban Márai szavait Hirtling István, Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész tolmácsolta, a részek közötti bevezetőt és a szükséges háttérinformációkat Mészáros Tibor irodalomtörténész és a Márai-hagyaték kezelője osztotta meg a közönséggel, Szabó Dániel pedig a cimbalomjátékával színesítette az estet. Hirtling István elárulta, ez az előadás korábbi három bemutatóból tevődött össze. Véleménye szerint nagyon kevesen tudják, hogy Márai Sándornak igen gazdag lírai alkotásai is voltak, s ebből is ízelítőt  kaptak a zentaiak, hogy tudják, Márai több volt A füves könyv, A gyertyák csonkig égnek vagy a Szinbád hazamegy megalkotójánál.

– Erős meggyőződésem, hogy a ma emberének is fontos, hogy még jobban megismerje Márai Sándor munkásságát. Ezt erősíti az is, hogy 11 éve, amióta elindult ez a felolvasóest, folyamatosan azzal szembesülünk, hogy ezekből a szövegekből, függetlenül attól, hogy 1930-ban, 1945-ben vagy 1956-ban íródtak, egy elhivatott és elemző ember világlátása sejlik fel, és ez nem változik az évtizedek alatt. Ma már elmondhatjuk, az életműve a klasszikusok közé emelkedett – mutatott rá a művész.

Perpauer Attila, a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ megbízott igazgatója fontosnak tartja, hogy egy ilyen esemény Zentára is eljutott, hiszen, ahogyan fogalmazott, a Márai-szellemiség és az irodalmi öröksége rokonlélek a vajdasági magyarsággal. Tóth Dorottya, a Kiszsinagóga programkoordinátora megköszönte, hogy a délvidékiek is részesülhettek ebből az élményből, hiszen ezáltal a közösség egy olyan értéket kaphatott, amely hosszú távon gyümölcsöző kapcsolat is lehet.

Bauer Eszter, Budavár önkormányzatának kulturális ügyekkel megbízott tanácstagja elárulta, az idén Márai-emlékévet hirdettek az alkotó születésének 125. évfordulója alkalmából. Rámutatott, hogy bár Kassán látta meg a napvilágot, az 1920-as évek végétől az 1940-es évek közepéig Budán élt, és ezt tekintette az otthonának. Elmondta, hogy írásaiban azt a fajta polgári életeszményt és ideált testesíti meg, amit most ismét szeretnének visszacsempészni Budavárba.

Fodor Artúr, Budavár önkormányzatának nemzetiségi, egyházi és testvérvárosi kapcsolatokért felelős alpolgármestere az esemény előtt örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ismét ellátogathatott Zentára, amely várossal már csaknem 20 éve testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Elmondása szerint sok minden összeköti a vajdasági települést és Budavár I. kerületét, egyike ezeknek a Savoyai-szobor, amely a budai várban található, s ezért is szeretnék, ha a jövőben szorosabb lenne az együttműködés közöttük.

A vendégeket Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere és az önkormányzat további tagjai fogadták. Bemutatták nekik a Kiszsinagógát, Laskovity Kornél kíséretében pedig a városháza tornyában is jártak.