2025. május 25., vasárnap

Egykori babonáink

Megjelent Zenta és vidékének hiedelemszótára

Csütörtök este Csókán mutatták be először a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában megjelent 1111 babona – Zenta vidéki hiedelemszótár kötetet. Az esten Gyura Julianna szerző, valamint Hajnal Jenő szerkesztő nyújtott betekintést a könyv tartalmába.

Kobrehel Éva, a Csóka Művelődési és Oktatási Központ igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a két intézmény közötti gyümölcsöző kapcsolat tette lehetővé azt, hogy Csókán kerüljön sor az ősbemutatóra. A helyszín egyébként sem véletlen, hiszen a kötetben hatvanhárom babonát a településen gyűjtött a szerző. Többek között az 1910-es években született Banka Mihály és felesége, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet adatközlőktől származnak a helyi hiedelmek. Ezekben szó esik például boszorkányokról, betegségekkel, valamint időjárási jelenségekhez kapcsolódó babonákról.

A zentai származású, ma már Péterváradon élő Gyura Julianna –  aki egyebek mellett az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának nyugalmazott tanára –  elmondta, hogy családja nem volt kimondottan babonás, azonban a hiedelmekkel kapcsolatos történetek már gyermekkorától foglalkoztatták őt. Fiatalon nekilátott a gyűjtésnek, de bevallása szerint ez nem volt egyszerű munka, hiszen idő, valamint szorosabb kapcsolat kellett ahhoz, hogy az emberek megnyíljanak, sőt felidézzék azokat a babonákat, amelyeket ők is a saját szüleiktől és nagyszüleiktől hallottak. A kötet adatközlői közül mára már nagyon kevesen élnek, hiszen a legidősebb 1881-ben, a legfiatalabb 1954-ben született. A Zenta és környékéről összegyűjtött hiedelmek rendszerezése sokáig fejtörést okozott a szerzőnek, végül szótár formájában mégis napvilágot látott a közelmúltban.

Ahogy Hajnal Jenő fogalmazott, a könyvet tanulmányozva nem is maguk a babonák, hanem a hozzájuk kapcsolódó történetek, valamint annak a szimbólumrendszernek a felidézése az érdekes, amelyet mára már elfelejtettünk.

Az eseményt színesebbé tette Szőregi Márta, Kónya Lívia, valamint Mihók Attila, akik felolvasással, szavalattal, illetve citerajátékkal működtek közre.

 

Magyar ember Magyar Szót érdemel

Nyitókép: Gyura Julianna, valamint Hajnal Jenő beszélt a régi világból örökölt babonákról (Fotó: Balázs Andrea felvétele)