A madártani gyűjtemény a Tisza egykori árterének madárpopulációját mutatja be (Fotó: Döme Szabolcs)
Vajdaság Autonóm Tartomány Közművelődési Osztálya 1946. november 2-án határozott a zentai Városi Múzeum megalapításáról. 1952-ben nyílt meg az első – főként családi magángyűjteményekből építkező – állandó kiállítás. A múzeum 1970-ben költözött jelenlegi helyére, a Szent István-plébánia egyik épületszárnyába. 1972-ben képtárral bővült, két évvel később pedig – immár az új helyen – ismét megnyílt az állandó tárlat. Ennyit a múltról. A múzeum jelenének rövid bemutatásához Nagy Abonyi Ágnes, a néprajzi gyűjtemény gondozója, muzeológus szolgált tájékoztatással.
– Milyen állandó és időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket a zentai Városi Múzeum?
– A Városi Múzeum állandó kiállításainak anyagát a régészeti, az őslénytani, a zentai csata emléktárgyait bemutató helytörténeti, valamint a jelenleg felújítás és bővítés alatt álló néprajzi gyűjtemény képezi. Az időszaki kiállítások a galériában kapnak helyet. Ezek elsősorban képzőművészeti tárlatok, bemutatók, melyek közül kiemelkedik a minden évben – általában júliusban – megrendezett zentai művésztelep alkotásaiból összeállított kiállítás. A művésztelep termésének javát augusztus hónap folyamán szoktuk bemutatni. A múzeum galériája azonban más jellegű tárlatokat is befogad: vannak néprajzi, történelmi kiállításaink is. Jelenleg Székely Tibor világutazó néprajzi gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők.
– Melyek a múzeum legértékesebb kiállítási tárgyai?
– A múzeum talán legértékesebb tárgya egy avar kori üvegkürt, mely 1954-ben Szenttamásnál került elő. A maga nemében ez volt az első ilyen lelet az egész Kárpát-medencében, emiatt rendkívül értékes. Jelentősnek mondható még az ősbölény- és óriásszarvas-koponya az őslénytani kiállításból, a régészeti anyagból pedig – az üvegkürt mellett – a római kori gyertyatartót, a középkori figurális kályhacsempéket és a szarmata sírokban talált ékszereket emelném ki. A néprajzi kiállítás átrendezés és a fotóanyag bővítése miatt szünetel. Ebből a gyűjteményből egy, a horgosi Varbai-hagyatékból származó, a 19. század második feléből való nyeregre, a pipákra és a paprikatörő külüre hívnám fel külön a figyelmet. De az egész néprajzi gyűjtemény igen nagy jelentőséggel bír. Az európai történelem alakulására nézve sorsdöntő 1697-es zentai csatát bemutató emlékkiállításunk anyaga is értékes. Ez utóbbit főként térképek és más dokumentumok, fegyverek és különböző érmék alkotják.
– A zentai Városi Múzeum mely sajátságával emelkedik ki a térség múzeumai közül? Ha fogalmazhatunk így, miben különleges?
– Néprajzi gyűjteményünk egyedülálló a tekintetben, hogy a Tisza mentén élő vajdasági magyarság életét mutatja be. Ilyen tárgyú gyűjteménnyel más vajdasági múzeum nem rendelkezik. Mi, néprajzosok egymás között éppen ezért csak a Tisza menti magyarság múzeumának nevezzük. Ez a gyűjtemény a 18. és 19. század fordulójától egészen az 1970-es évekig terjedő időszakból meríti tárgyi anyagát. Fő témakörei a tiszai halászat, a gazdálkodás, a kenderfeldolgozás, a fazekasság. Bízok benne, hogy hamarosan a múzeumlátogatók is megtekinthetik. A kiállítás helye az első emeleti kiállítótermekben lesz. Sokan kíváncsiak a zentai csatához fűződő anyagra is. A gyermekek körében az őslénytani és az emeleten található madártani gyűjtemény a legnépszerűbb.
A zentai Városi Múzeum a Posta utca 18-as szám alatt található. Kiállításai hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken tíz és délután öt, szombaton pedig kilenc és délután négy óra között látogathatóak. Az állandó és időszaki kiállítások megtekintése ingyenes. Előzetes egyeztetés után szervezett csoportok számára szerb és magyar nyelvű tárlatvezetést biztosít a múzeum. További információk a www.tlkk.org/VarosiMuzeum honlapon érhetők el.
