Még 2011-ben pályázatot nyújtott be Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programra a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, a Szerbiai Hidrometeorológiai Szolgálat és a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetsége. A cél egy közös jégelhárító rendszer létrehozása Vajdaság északi részén, valamint Bács-Kiskun és Csongrád megyékben, illetve ehhez első lépésként a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása.
Tegnap a megbeszélések újabb szakaszához érkeztek, és a Horgoson megtartott tanácskozást követően sajtótájékoztatón számolt be a projektumról Bacskulin István, a Vajdasági Magyar Gazdák Szövetségének elnöke, valamint a Szerbiai Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel megbízott részlegében működő jégvédelmi osztály szakmunkatársai, Nagy Julianna és Đorđe Kardum.
Elmondták, hogy a pályázat benyújtásakor a jégelhárítás még a hidrometeorológiai intézethez tartozott, ma viszont a belügyminisztérium katasztrófaelhárító részlegéhez tartozik.
– A 2011. november 1. és 2013. január 31. között megvalósuló projektum célja, hogy Bács-Kiskun és Csongrád megyét föltérképezze. Az ötletterv több mint 10 évvel ezelőtt született meg, amikor megalakult a jégvédelmi rendszer Vajdaságban. A rendszernek egy hibája van: a határ felé nem aktiválódhat, így a határ mente több mint 100000 hektárja nincs védve, 6 kilométeres sávban. A projektum célja azt a lehetőséget is fölülvizsgálni, hogy Vajdaságból átlőhessenek Magyarország területére, és vissza, amennyiben ott is kiépül a rendszer, s így a határövezet is le legyen védve – közölte Bacskulin István.
Nagy Julianna elmagyarázta, hogy ezüst-jodid-alapú reagenst dobnak a felhő meghatározott részébe, ahol a jégembrió kisszámú, kis mennyiségű lesz óriási jégszem helyett, a hatóanyag tízszer, százszor is több jégszemet alakít ki, ami a föld felszínére esve elolvad, s mivel záporesőként, esetleg jégdaraként érkezik a földre, már nem okoz kárt a terményekben. Szerbia a rakétás módszer mellett döntött, mert ezzel lehet a legpontosabban a meghatározott helyre juttatni a hatóanyagot.
A szerbiai szakértők véleménye szerint nagyon jó lesz, ha rakétákat lehet majd Magyarország felé kilőni, és a magyar rendszerből is reagenseket juttathatnak fel, mert akkor nem fog olyan felhő érkezni egyik országból a másikba, ami nagy jégszemeket visz magával.
A pályázat keretében készülő megvalósíthatósági tanulmány alapján tudnak majd határozatot hozni a hatóságok a rendszer kiépítésének a szükségességéről.
A keretösszeg 100000 euró, ennek 50 százaléka a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlést, 40 százaléka a szerbiai partnert, 10 százaléka a gazdák szövetségét illeti meg – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón.
