Az adai templom ismertetőjegye, a „csipkés” vasidomokból álló torony 1972-ben készült el (fotó: Csincsik Zsolt)
Az ú jbarokk st í lus ú , t é gl á b ó l é p ü lt, egyhaj ó s, egytorny ú adai Szenth á roms á g-templomot 1795-ben szentelt é k fel. A k é tsz á z é ves templom á lland ó fel ú j í t á sra sz orul – tudtuk meg Szauer Mikl ó s adai pl é b á nost ó l, aki elmondta: az egyh á zk ö z ö ss é g anyagi lehet ő s é geihez m é rten igyekszik ezeket a munk á latokat elv é gezni. Az elm ú lt é vekben teljesen szigetelt é k a templomot, é s megjav í tott á k az ó raszerkezetet, jelenleg folyi k a vitrá zsok fel ú j í t á sa, a ny á r folyam á n be á ll í tj á k a harangokat, illetve meg ú j í tj á k az ezeket m ű k ö dtet ő berendez é st, valamint tervezik az é p ü let bels ő fest é s é t é s restaur á l á st, ak á rcsak a lemeztet ő teljes renov á l á s á t.
Szauer Miklós plébános
– A templom szigetelését 2007-ben végeztük el, amire nagy szükség volt. Az évek során szigetelés hiányában egyre magasabban vizesedett át a fal, amelynek állagát folyamatosan rontotta a nedvesség, és csúnyán is nézett ki – magyarázta Szauer Miklós. – Az elődeim különféle szárítási módszerekkel próbálkoztak, leverették a vakolatot, hogy szellőzzön a fal, amelyet azon a részen aztán lambériával boríttattak be. A fal azonban egyre nagyobb magasságig vizesedett át, ami ellen egyedüli megoldást az épület szigetelése jelentette. Az akkor még tartományi titkár, Korhecz Tamás Adán járva felajánlotta, hogy kétmillió dinár támogatást kapunk a templom szigetelésére. A tartománytól végül félmilliót kaptunk meg, de ebből és az önkormányzat támogatásából, valamint a hívek adományaiból hozzáfogtunk az épület szigeteléséhez 2007-ben. A munkálatokat a templomok szigetelésével foglalkozó zombori mester végezte el a nyári hónapokban. Ez alatt a két és fél hónap alatt szerencsénkre egyszer sem esett az eső, és folyamatosan zajlottak a munkálatok. A templomot ebben az időszakban nem tudtuk használni, az élet azonban nem állt meg. A miséket hétköznap a hittanteremben tartottuk, vasárnap pedig a színházteremben. A munkálatok során is megbizonyosodhattam arról, hogy az épület már nagyon felvizesedett. A mester megmutatta, hogy a fal átvágásakor keletkezett por, ha kézbe vette és összenyomta, akkor összetapadt, mint a hó. A por nem is tudott emiatt két méternél magasabbra felszállni. A szakemberek javaslata szerint a szigetelés után három évet vártunk, hogy teljesen kiszáradjon a fal. Majd két évvel ezelőtt előbb belül vakoltuk be és festettük újra. Tavaly ősszel és idén tavasszal pedig kívülről vakoltuk be a falat, amely még festésre vár. A templom szigetelési munkálatai mintegy 2,7 millió dinárba kerültek. Nagyobb előkészületet igényel, mivel jelentősebb beruházásnak számít az épület teljes belső festése, valamint a mennyezetképek és az ornamentika restaurálása. A templomban legutóbb 1966-ban végeztek jelentősebb festészeti munkálatokat. A 90-es években felújítottuk a kerítést és a csatornahálózatot, de a létesítmény lemeztetejét ugyancsak teljes egészében le kellene cserélni. A vitrázsok felújítását tavaly kezdtük meg, ez folyamatban van. A vitrázsokra kívülről átlátszó, négy milliméter vastagságúüveget helyezünk el, amit nem könnyű betörni kővel, illetve hozzájárul az épület hőszigeteléséhez is. Egyelőre pénzt gyűjtünk a munkálatok befejezésére, amelyekkel várhatóan őszre végzünk – közölte a plébános.
Az adai templomon mindig vannak kisebb-nagyobb javítások. Szauer Miklós elmondta, hogy hosszú ideig nem működött a toronyóra, amit nemrég sikerült megjavítani, és most már jár. Az elmúlt években az egész villanyhálózatot felújítottuk a toronyban, ahol négy harang lakik. Ezek beállítását és a harangokat működtető berendezések megújítását is tervezik a nyár folyamán. A négy harang közül a legnagyobb repedt, és emiatt használhatatlan. Az elmúlt évtizedekben az egyházközösség már két alkalommal is tervezte, hogy az ausztriai Gratzban újraönteti a harangokat, de mindkétszer meghiúsult a próbálkozás, legutóbb 1997-ben az embargó miatt. A harangok újraöntése akkor 35 000 német márkába került volna. A plébános megjegyezte, hogy mostanság Szerbiában ezt olcsóbban is elvégzik, de egyelőre az egyházközösségnek erre nincs pénze.
Szauer Miklós bízik benne, hogy az egyházközösség előbb-utóbb visszakapja az államosított, valamivel több, mint ötvenhektárnyi szántót. Mint mondta, ennek bérleti díjából fedezni tudnák a templom felújítási költségeit. Megjegyezte, hogy Adán nem, de több vajdasági községben az egyházak ugyan hivatalosan nem kapták vissza földjeiket, ennek ellenére az önkormányzat fizet nekik bizonyos bérleti díjat.
