Hitték is meg nem is a szombaton helyszínre kiszállt rendőrök, hogy egy kézfej nélküli kart (csontokat) találtak a kutyák Buza Tibor sólyomfarmja közelében. Az első terepszemle alkalmával a rendőrség nem találta meg a karhoz tartozó testet. A farmer azonban nem adta fel a keresést, a Tisza-hídra vezető út mellett a kanyarban, ahol két méter mély az út menti árok, és sűrűn be van nőve gyomokkal meg gyalogakáccal, ráakadt egy férfi oszlásban lévő tetemére. Mellette hevert a kerékpárja.
– Először magam is hitetlenkedve szemléltem a csontokat, amelyekről már lemállott a hús. Valóban emberi maradványokról van szó? A dupla alkarcsont azonban felébresztette a kíváncsiságomat, sokféle állatot tartok, de nem ismerek hasonlót, amelynek ilyen végtagja lenne. Éppen egy orvos ismerősöm járt a farmon, aki alátámasztotta a feltételezést, valóban emberi karcsontok kerültek elő. Hiányzott a kézfej, és az alkar két párhuzamos csontja (singcsont és orsócsont) el volt törve. Tisztán kivehető volt az éles törés, nem a kutyák rágták el – emlékezett vissza Buza Tibor a különös esetre.
A rendőrség vasárnap végezte el a helyszínelést, a férfi földi maradványait boncolásra az újvidéki Kriminológiai Intézetbe szállították. A rendőrök és nyomozók mellett csakhamar a helyszínre ért a csókai Aleksandar Kašić is, aki az oszlásnak indult tetemben felismerte a három héttel korábban eltűnt 65 éves apósát, Dušan Jovint. Az áldozat zsebében megtalálták a tárcáját, némi készpénzzel és a személyes dokumentumaival, ami kétségtelenül igazolta kilétét.
– Amikor egy keddi napon apósomnak nyoma veszett, még néhány napig vártunk az eltűnése bejelentésével, mivel korábban is sűrűn előfordult, hogy amikor fizetést kapott, vagy máshonnan pénzhez jutott, hosszabb időre eltűnt, és addig nem is tért haza, amíg a pénz el nem fogyott. Az utolsó dinárig elitta, amit keresett – mondta az áldozat veje.
A végzetes napon, amikor a férfinak nyoma veszett, délután indult útnak kerékpárján Zenta felé, ahová azonban sosem érkezett meg. A szomszédok elmondása szerint már az elindulásakor sem volt józan.
A különös baleset kapcsán a kívülálló szemlélőben felvetődik a kérdés, vajon hogyan történhetett meg, hogy az úttesttől alig két lépésre, az árokban fejjel előre a hasán fekvő embert és a mellette sértetlenül heverő kerékpárját senki nem vette észre. Az útkarbantartók az útszegélyt és az út szélétől két méterre terjedő zöldövezetet kötelesek lennének rendszeresen kaszálni, tisztán tartani, már csak a közlekedésbiztonsági szempontokat figyelembe véve is. A kanyarban a közlekedés részvevőit is zavarhatja a magasra növő gaz.
Nem beszélve arról, hogy ezen a helyen elég mély árok is van, és az árokpartot is kaszálni kellene valakinek.
A sűrű gaz és a gyorsan növő, burjánzó gyalogakác – a farm tulajdonosa a tavasszal kaszálta le a területet – elrejtette a szerencsétlenül járt áldozat testét. Az ittasan kerékpározó férfi törött alkarja arra enged következtetni, hogy az esés alkalmával mégiscsak súlyosabb sérüléseket szenvedett, és önerőből már nem tudott kimászni a gödörből, amelyben fejjel lefelé, a hasán fekve találták meg.
