Zentán a városközpont környékén a két egyirányú utcában, a Posta utcában és a Royal Hoteltől a gimnázium felé vezető rövid útszakaszon rendszeresen találkozhatunk a menetiránnyal szemben közlekedő kerékpárosokkal, olykor gépkocsikkal is. A pénteki hetipiacok alkalmával és a nyugdíjosztási napokon ugrásszerűen megnő a szabálytalanul közlekedők száma. Pedig a menetiránnyal szemben haladni bármilyen járművel felér egy pénzes szabálysértéssel. Mégis nagyon sokan, főleg idősebb személyek nyugodt lelkiismerettel behajtanak az egyirányú utcába szemben a forgalommal. Csellengnek az autók között, és balesetveszélyes helyzetekbe kerülnek.
Nyugdíjosztáskor és a pénteki hetipiacok idején megszaporodnak a kétkerekűek a városban. Tudják ezt a közlekedési rendőrök is, időről időre fokozott ellenőrzéseket végeznek, akit elcsípnek, nem ússza meg szabálysértési eljárás nélkül. A pórul járt polgártársaink szerint alattomos módon bújnak meg az utcasarkokon. Az egyirányú utca végén, amikor már a kerekező megnyugodna, hogy megúszta a tilosban való közlekedést, egyszer csak nyílik a civil rendszámú autó ajtaja, és kilép az egyenruhás, kezében a „sütőlaptájával”, és leinti a polgártársunkat. Jegyzőkönyv készül, megy a feljelentés. Lehet méltatlankodni, de a tényeken ez mit sem változtat: a szabálysértés megtörtént.
A bíróságon futószalagon, negyedóránként hívják be őket. A delikvens nem tehet mást, mint elismeri tettét, és kézhez kapja a hatezer dináros büntetésről szóló ítéletet, amit a bírósági költség még tetéz.
Na de nem mindenki adja ilyen olcsón a bőrét. Száz az egyhez, de van, aki megússza büntetés nélkül, és felmentik az egyirányú utcába való közlekedés vétsége alól. Egy harcias, önérzetes, az igazságtalanságok ellen rendre szót emelő zentai nyugdíjas asszony ugyancsak járőrbe szaladt a tilosban. Ő is, ahogy a nyugdíjasok zöme, kerékpáron közlekedik a városban. Gyanútlanul kanyarodott el a gimnázium előtt a hotel felé, behajtott az egyirányú utcába, de alig haladt néhány métert, amikor szinte a semmiből előtte termett a közlekedés éber őre, és lemeszelte. Valóságos védőbeszédet tartott, hogy hogyan került ártatlanul a tilosba, amit később a szabálysértési bíró előtt is oly hitelességgel adott elő, hogy az felmentette a kihágás alapos gyanúja alól. Pedig a tények ellene beszéltek.
Az asszony találékonyságát bizonyítja, hogy védelmében perdöntő bizonyítékokat tudott felvonultatni. Májusban történt a kihágás, ekkor a legdúsabbak a fák lombkoronái. Az egyik leveles ág belógott a balra kanyarodni tilos jelzésű tábla elé. Kerékpárosunk éppen ebből az irányból közelítette meg az egyirányú utcát, és a levelek miatt nem láthatta a tiltó táblát. Meggyőző fotókat is sikerült készíteni az inkriminált helyről, és láss csodát, a bíró felmentette a vétkezőt. Arról azonban a bíró is megfeledkezett, hogy amikor valaki ezen a helyen bekanyarodik az egyirányú utcába, az első, ami szembeötlik az utca elején, az a behajtani tilos tábla. Nem véletlenül mondják, hogy szemesnek áll a világ!
