A feljegyzések szerint Zentán 1901-ben kezdték megalapozni a zenei életet és oktatást, amikor is a főgimnáziumban tanfolyam formájában elkezdődött a vonós hangszerek és a fuvola oktatása. A zeneiskolában az oktatás 1946. szeptember 1-jén kezdődött, de Zentán előtte sem volt elhanyagolható a zenei élet. 1949-től alsófokú zeneiskolaként kétszáz diákkal és tizenkét tanárral folytatta a tevékenységét, s ez a szám az évek folyamán állandóan bővült. Stevan Mokranjac nevét tíz évvel később vette föl, ekkor a környező városokban és településeken, így Adán, Törökkanizsán, Magyarkanizsán, Padén, Csókán és Tornyoson is tagozatai nyíltak.
Perpauer Attila, a Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottságának elnöke, a zentai községi tanács tagja Zenta város ékkövének nevezte a nagy múltra visszatekintő zeneiskolát az évforduló alkalmával szervezett szerda esti ünnepi rendezvényen. Az elmúlt hetven év bebizonyította, hogy az iskolának fontos feladata van a közösség számára, s helyi, országos és a külföldi versenyeken is megállják helyüket az iskola diákjai, akikre mindannyian büszkék lehetünk – mondta.
Az ünnepségen Lévai Aksin Laura (fuvola) és Iris Kobal (zongora) fellépését vastapssal köszönte meg a közönség. Elhangzott Lévai Mónikának, az iskola igazgatójának köszöntője, majd Arsenović Bencz Gabriella nyugalmazott tanárnő emlékezett meg egykori kollégáiról és diákjairól. Megemlítette, hogy az iskolában egykoron hat napon át, így szombaton is volt tanítás, vasárnap pedig diákhangversenyeket tartottak. Az iskolának volt saját zenekara és vegyes kórusa is, amely városi rendezvényeken, helyi közösségekben és gyárakban lépett föl. Ezután emlékeit osztotta meg egykori tanítványairól, például Laki Ákosról, a Hollandiában élő, a nagyvilág városaiban fellépő „dzsessznagykövetről”. Elmesélte, hogy a zeneóvodában szerb dalokat is tanultak, és Ákosnak nehezére esett megtanulni egy-egy szerb nyelvű dalt. Egy ilyen oktatás után a tanárnő megkérdezte tőle, hogy mit is tanultak aznap, mire Ákos szomorúan így válaszolt: „Semmit, és azt is szerbül.”
