A testvérvárosok találkozójával a városnapi ünnepségek keretében Zentán kezdetét vette az Európa a polgárokért elnevezésű konferencia- és műhelymunka-sorozat.
A tegnap délutáni nemzetközi összejövetelen a házigazdák nevében Ceglédi Rudolf polgármester köszöntötte a jelen lévő és az európai uniós pályázaton Zentával közösen részt vevő testvérvárosok – a magyarországi Tiszafüred, a felvidéki Dunaszerdahely és az erdélyi Székelykeresztúr – képviselőit. Hangsúlyozta, hogy az előttük álló másfél napos rendezvénysorozat keretében együttesen arra próbálnak választ találni, hogy kinek mit jelent az Európai Unió, mit nyújt az unió a tagállamaiban élő polgároknak és az önkormányzatoknak. Hogyan alakulhat ki az Európa-tudatosság, illetve miként lehet népszerűsíteni az európai eszmeiséget, miközben a benne élő nemzetek megőrzik sajátosságaikat, hagyományaikat.
A találkozón elsőként dr. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere mutatta be a felvidéki várost. Kiemelte, hogy az Európai Unió tagjának lenni jó, szükséges és érdemes, ugyanis az uniót az áru és a munkaerő korlátlan, határok nélküli mozgása jellemzi, s abbeli reményét is kifejezte, hogy hamarosan Szerbia is tagja lesz az EU-nak. Rámutatott arra, hogy Szlovákia az euróövezetnek is tagja, s a gazdasági válságot így könnyebb volt átvészelniük. A polgármester a menekültáradattal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben kritikusan kell szólni az Európai Unióról, amelynek vezetői máig sem találtak megfelelő megoldást a probléma orvoslására. A tiszafüredi Újvári Imre polgármester kiemelte, hogy Magyarország és a magyarországi önkormányzatok számára is nagyon fontos az uniós tagság, s minden híresztelés ellenére az október 2-ai népszavazás nem arról szól, hogy Magyarország uniós tag akar-e lenni, hanem mindenekelőtt arról, hogy milyen Európai Uniót is szeretnének, s Magyarország elutasítja azt a kötelező kvótát, amit Brüsszel a többi európai uniós állam mellett Magyarországra is rá próbál erőltetni.
– Mi azt gondoljuk, hogy az Európai Uniónak vissza kellene térnie a gyökereihez, s nem szabad arról megfeledkezni, hogy az Európai Uniót nem a brüsszeli bizottságok, illetve az Európai Parlament jelenti, hanem a nemzetállamok közössége – hangsúlyozta Újvári. Tiszafüred polgármestere kiemelte, hogy 2010 óta Magyarországon a politikai stabilitás megvan, szépen fejlődik az ország és az önkormányzatok, s Tiszafüred is kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.
A székelykeresztúri önkormányzat nevében Köblös Domokos alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd Sándor Zsigmond Ibolya muzeológus mesélt a város történetéről, utána Faluvégi Bartha Noémi, a Székelykeresztúri Kistérség Szövetségének ügyvezető igazgatója beszélt a városnak a fejlődéséről.
A testvérvárosi találkozót követően a városháza dísztermében a zentai csata jelentőségéről tartottak kerekasztal-beszélgetést. Raško Ramadanski archeológus és történész, a rendezvény házigazdája hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a csaták és a háborúk erőszakosak, ez a találkozó kiváló példája annak, hogy az ütközetek hosszú évek után össze is tudják kötni a nemzeteket. Azért is szervezték meg ezt a kerekasztal-beszélgetést, hogy a jelen lévő történészek és kutatók a prezentációk bemutatása helyett ismerkedéssel, barátkozással határozzák meg a zentai csata jelentőségét, jövőre pedig, a zentai csata 320. évfordulóján nagyobb méretű tudományos konferenciát szerveznek, és több tudományos munkát is megjelentetnek az európai jelentőségű ütközetről.
A kerekasztal-beszélgetés folytatásában a jelenlévők dr. Johann Köhldorfer, a Grazi Egyetem történelemdoktora, mgr. Marko Aleksić belgrádi archeológus, dr. Mordowin Maxim, a budapesti ELTE archeológusa, mgr. Pejin Attila, a zentai Városi Múzeum vezetője, Vári István székelykeresztúri archeológus és dr. Szigeti Kovács Klára tiszafüredi tanár előadását hallgathatták meg.
A történelmi előadás-sorozattal párhuzamosan a városháza Andruskó termében a testvérvárosokból érkezett fiataloknak szerveztek műhelymunkát.
