Rendkívül ünnepélyes ceremóniának lehettek szemtanúi mindazok, akik ellátogattak a zentai Lisieux-i Kis Szent Teréz-emléktemplom hétfő délutáni szentmiséjére, ugyanis Pénzes János szabadkai megyés püspök az egyházmegye papjainak és a hívőknek a jelenlétében a mise alatt szentelte áldozópappá Serfőző Dezső diakónust.
Serfőző Dezső diakónust ünnepélyes ceremónia keretében szentelték áldozópappá (Horváth Zsolt felvétele)
Ahogyan Pénzes János püspök úr a szertartás során elmondta, az áldozópapok szerepe az, hogy a püspökök segítőtársai legyenek, hiszen összeköti őket a közös papi küldetésük és Isten népének a szolgálata, ugyanis az ő szolgálatában növekszik Isten népe, és épül a szent temploma – Krisztus titokzatos teste, vagyis az Egyház.
– Hasonlóvá kell lennie Krisztushoz, az örök főpaphoz, és szoros egységben kell működnie püspökével. Így válik az Újszövetség igazi papjává, aki hirdeti az Evangéliumot, vezeti Isten népét, részt vesz az istentisztelet végzésében, elsősorban Urunk áldozatának a megünneplésében – emelte ki a püspök úr a papszentelés ceremóniája alatt, majd a diakónushoz intézve szavait, elmondta, hogy az áldozópapsághoz emelkedve vegye ki részét Krisztusnak, a mesterüknek szent tanítói hivatásában is, mindenki számára hirdesse Isten igéjét, amelyet saját maga is örömmel elfogad.
– Elmélkedjél az Úr törvényén, és úgy foglalkozz vele, hogy amit olvasol, azt hidd, amit hiszel, azt tanítsd, és amit tanítasz, azt kövesd – mondta a püspök úr, hozzáfűzve, hogy tanítása legyen az Isten népének a tápláléka. Tiszta életű példája pedig legyen Krisztus híveinek az örömére, szóval és példával egyaránt építse Isten házát, vagyis az Egyházat.
Maga a szertartás úgy zajlik, hogy a szentmise elején körmenetben vonulnak a templomba szentelendők, a szentelést végző püspök és az egyházmegye papjai. Ezt követően a szentmise hagyományos módon folytatódik az evangélium felolvasásáig, majd elkezdődik a papszentelési szertartás. A szentelendők bemutatása után homília és a szentelendők ígérete következik feladatuk hűséges vállalásáról. A Mindenszentek litániája alatt a szentelendő leborul a földre, míg mindenki térdelve imádkozik.
„A szentelő püspök a kezét a szentelendők fejére teszi. A jelen lévő papok papi hatalmuk jelét, a stólát nyakukba véve a szentelendők fejére teszik kezüket, jelezve, hogy imádságukkal ők is részesei új testvérük szentelésében, ezután a felszentelt új papokra ráadják a stólát és miseruhát, és kezüket krizmával megkeni a szentelő püspök. Sorban átadja szolgálatuk eszközeit: az ostyát a paténán, a borral megtöltött kelyhet. Először a püspök, majd a papok is békecsókot váltanak a most felszentelt papokkal. Ezután a szentmise menete visszatér a hagyományos kerékvágásba, s az ünnepélyes áldás után körmenetben vonulnak ki a templomból.” (Forrás: Dr. Várhelyi István: Az üdvösségünk eszközei: a szentségek, a szentelmények és az áldások)
