A miniszterelnök tegnap Újvidéken járt. Miloš Vučević polgármester és Nemanja Milenković, az Újvidék 2021 Alapítvány vezetőjének társaságában ellátogatott a valamikori Petar Drapšin gyártelepre, a ma csak Kínai negyedként ismert városrészben épülő, Kreatív District névre keresztelt művelődési negyedet tekintette meg.
Fotó: Szeli Balázs
Helyszíni felszólalásában méltatta az Újvidéken évek óta épülő, decentralizált művelődési modellt, amely művelődési állomások hálózatából áll, pontosabban az alkotók és a művelődési tartalmak fogyasztói között, információs hálózat kiépítéséről és annak erősítéséről szól. Ez a modell lehetővé teszi azt, hogy a művelődési tartalmak eljussanak a polgárok minden rétegéhez, így megismerhetjük városunkat is. Egy-egy, akár peremvárosi művelődési állomáson megtartott rendezvény ugyanis odavonzza azokat a polgárokat is, akik egyébként sohasem járnának ezeken a településeken. Ilyen állomás lett az Egység épülete és a Podbara városrészben lévő Selyemgyár is. A tegnapi látogatást a Művelődési Állomáshálózat Szimfóniája gyűjtőnév alatt szervezték meg, a kormányfő szerint az állomáshálózat „innovatív és eredeti művelődési modell”, amelyet a többi, szerbiai városnak is át kellene vennie. – Meggyőződésem, hogy a művelődés, a művészet és az alkotótevékenység nélkülözhetetlen hármas a gazdaságfejlesztésben, egy ország előrehaladásában, kihagyhatatlan a stabil társadalom megalapozásának folyamatából. A hálózatmodellnek köszönhetően költségvetésileg elfogadható módon az önálló művészek szóhoz juthatnak, támogatást és észrevehetőséget nyerhetnek, kapcsolatot teremthetnek a közönséggel. Az újvidéki művelődési modell egy új szabványt vezet be Szerbia kultúrszínterén – fogalmazott Ana Brnabić.
| A Kreatív District tartalmai már javában épülnek, a polgármester badarságként tekint azokra a hozzászólásokra, amelyek „rombolással” vádolják a projekt elképzelőit. – Mindannyian láthatjuk, hogy nem rombolunk le semmit, építünk, Újvidék művelődési élete reneszánszának lehetünk szemtanúi. Erős gyáripar, erős gazdaság nélkül, a költségvetési eszközök elherdálásával mindezt nem érhettük volna el – emlékeztetett a polgármester felszólalásában. |
valamikori ipari negyed „gyárias” összképe megmarad, a tartalmakat azonban kizárólag a művelődés jegyében határozzák meg (Szeli Balázs felvétele)
Az újvidéki művelődési állomások hálózatához tartozó pontokon mostanáig nagyjából 2000 eseményt szerveztek meg, ezekben 2500 művész és alkotó mutatkozott be, százezernél is több polgárral találkoztak. 631 különböző szervezetet foglaltak hálózatba, azaz együttműködési rendszerbe az elmúlt két évben. Egyelőre 8 ilyen pont működik a városban, többek között a peremvárosi részekben, Piroson és Bakolcon is, valamint további 5 megnyitását tervezik.
Miloš Vučević szerint Újvidék jelentős eredményeket mutatott fel a művelődési színtér fejlesztésének tekintetében még mielőtt hivatalosan Európa Kulturális Fővárosává vált volna. – Rövid időn belül a kultúrát eljuttattuk a városközponttól távol eső szegletekbe is. A művelődési állomások hidakat jelentenek, hidak a polgárok, a művészek és a művelődési szervezetek között, új szokásokat eredményeznek, Újvidéket újszerű művelődési környezetbe helyezik – emlékeztetett a polgármester.
Nemanja Milenković bejelentette, hogy hamarosan kiírnak egy új pályázatot fiatal alkotók számára, a mögöttünk lévő, nehéz időszak után most támogatást nyerhetnek. – Újvidéken a művelődés életstílus, és az is marad az EKF cím egy évig tartó időszaka után is – véli az alapítvány elnöke, aki egyúttal bejelentette a hamarosan megtartandó, Neo névre keresztelt, „szabványtalan” komolyzenei fesztivált.
| Ana Brnabić arról is beszélt, hogy a következő időszakban is kormánya támogató hátszelet biztosít az alkotóknak és a művészeknek, ilyen módon erősítve Szerbia városait és községeit. – Azt gondolom, hogy Újvidék az előállt, Európát sújtó helyzet miatt nem jövőre, hanem 2022-ben lesz Európa kulturális fővárosa – adott hangot meglátásának alkalmi felszólalásában. |
