Az Amerikai Kuckó hálózat újvidéki helyiségében pénteken este megismerkedhettünk Nebojša Maksimović Második eljövetel című regényével. A könyvbemutató – akárcsak a Kuckóban megtartott, hasonló események esetében – ezúttal is egyben beszélgetés volt azokról a kérdésekről, amelyeket a regény felvet: az ember és a technológia kapcsolatáról, a mesterséges intelligenciáról, az identitásról, valamint arról, milyen irányba változhat a társadalom a technológia gyors fejlődésével. A szerző szerint egyértelmű, hogy „semmi jó nem vár ránk”, de felteszi a kérdést, hogy valóban létezik-e olyasmi, mint a szabad döntés, a szabad választás, vagy előre meghatározott, ránk tukmált sablonok szerint éljük életünket, amiből kifolyólag nem is lehetünk felelősek jövőnkért, illetve társadalmunk lerombolásáért. Szó esett a gyereknevelésről is, arról, hogy általában tökéletes „szuperembereket” igyekszünk nevelni belőlük, holott ez leggyakrabban nincs összhangban a lehetőségekkel.
– A „bajnoknevelést” ösztönzésként éljük meg, pozitív módszerként elfogadjuk, pedig ez a gyerekben gőgöt és elbizakodottságot vált ki, Azok a gyerekek pedig, akikből mégsem lesz bajnok, elbátortalanodnak, elveszítik önbizalmukat, lelki teher alatt élnek. A könyv tehát a helyes nevelési módszerekre is kitér – magyarázta a szerző.
A Második eljövetel filozófiai tudományos-fantasztikus thriller, amely egy globális válságokkal és nagy hatalmú szervezetek konfliktusaival terhelt világban játszódik, a történet központi kérdése az, hogy az emberiség képes-e elég gyorsan változni és alkalmazkodni azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket állítólag maga teremtett. – Mi formáljuk magunkat útközben, vagy már megformálva érkezünk? – teszi fel a kérdést, majd kijelenti: helytelen az „élet és halál” kettős említése, a születés és a halál párosítása a helyes. Az élet örökös.
Nyitókép: Szeli Balázs felvétele
