A Vajdasági Ifjúsági Fórum már megvendégelte a hollandiai fríz kisebbséget, hiszen azok képviselői idén januárban már részt vettek Vajdaságban egy képzésen. Most a VIFÓ két képviselője juthatott el Hollandiába és ismerkedhetett meg a kisebbségek ottani helyzetével. Jakus Lídiával, a VIFÓ programkoordinátorával a tapasztalataikról beszélgettünk.
Milyen projektum keretében jutottatok el Hollandiába?
– A Vajdasági Ifjúsági Fórum már több mint öt éve tagja a Youth of European Nationalities (YEN) nevű ernyőszervezetnek, ami a földrész kisebbségi csoportosulásait gyűjti egybe. Ez segít bennünket Youth In Action programjaink megvalósításában, amelyeket második éve végzünk sikeresen, külföldi partnereink bevonásával. Mi fríz kollégáinkhoz hasonlóan, ifjúsági cserét hirdettünk meg, így került sor köztünk a szorosabb együttműködésre. Két aktivistánk, Pató Angéla és jómagam jutottunk ki Északnyugat-Hollandiába, ahol részt vettünk a Kisebbség és marketing elnevezésű műhelymunkában. Ennek során rengeteg hasznos ötletet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egyes termékekbe belevinni a saját kisebbségünket, és hogyan kell ezzel vonzóbbá tenni az eladásra szánt árut. A frízek nagyon büszkék származásukra, így remek példákat sorakoztattak fel a kisebbségük specialitásainak reklámozására. A legnagyobb különbség köztünk és a frízek között, hogy ők teljes értékű polgárai Hollandiának, kisebbségi származásuk miatt semmilyen hátrányt nem szenvednek, ellentétben a sajnálatos itteni történésekkel.
Milyen fríz különlegességeket mutattak be nektek?
– Rendkívül jellemző a frízekre, hogy minden árucikkükre ráteszik a zászlójukon szereplő, hagyományos ismertetőjegyüknek tartott, szívre emlékeztető, piros vízililiom levelet. Ezt pozitív értelemben vett extremitásokba viszik el, hiszen a süteményektől kezdve a ruhákig, szinte mindenhol helyet kap ez az embléma. Ezen kívül a turizmus fejlesztéséről is beszéltünk a műhelymunka keretében. Ez azért is érdekes volt számunkra, mert a frízek lakta térség sok tekintetben hasonlít Vajdaságra, bár jóval több kis folyó és patak szeli át. Nyáron ezeken tizenegy várost összekötő hajótúrákat, télen pedig korcsolyás kirándulásokat szerveznek. Megnéztük a Sonnema-gyárat is, ahol a híres fríz nemzeti italt, a Berenburg nevű gyomorkeserűt gyártják, immár 1860 óta. Utunkat egy fapapucskészítő műhelyben tett látogatással koronáztuk meg.
Milyen nevezetességeket néztetek meg a műhelymunka keretében?
– Egy Leeuwarden melletti falucskában voltunk elszállásolva, és onnan utaztunk a környező városokba, például az ismert turistacélpontba, Dokkumba. Talán a leglényegesebb, hogy ellátogattunk a Mercatorba, az Európai Bizottság kisebbségi nyelvekkel foglalkozó kutatóhálózatának központjába, amely egy budapesti intézettel is együttműködik. Megfordultunk a fríz tévében, amely mindössze napi másfél órás műsoridőt kap a nemzeti televízió sugárzási idejéből, és elmentünk a rádiójukba is. A velünk készített interjú megtekinthető a tévé honlapján, a www.fraeks.tv/video/1437 címen. Voltunk egy fríz oktatási centrumban, ahol távolba szakadt, Rotterdamban és Amszterdamban dolgozó, Krönigenben hollandul tanuló kisebbségieknek biztosítanak internetes nyelvápolási lehetőséget.
A két szabadkai lányon kívül németországi dánok, ausztriai horvátok és szlovének, magyarországi svábok, valamint franciaországi bretonok voltak ezen a találkozón, akik szintén bemutatták termékeiket.
