A tartomány székvárosában, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki városi szervezetének az elnök asszonya Vicsek Annamária, Kiss Gyula, Basnec Igor, Ladisity Melinda, Kocsár-Gyalai Edit, Horváth Tibor elnökségi tagok jelenlétében a média képviselőinek beszámolt arról, hogy 2016-ban a VMSZ újvidéki városi szervezete a koalíciós partnerekkel aláírt szerződésben megállapodott abban, hogy a város területén a magyar személyneveket viselő köztereket magyar nyelven is ki fogják írni.
Fotó: Ótos András
Erdély Lenke örömmel újságolta, több fordulós megbeszélés után elkészültek a táblák: így 28 utcanévtábla fog két nyelven – szerb cirill betűs írással és magyar nyelvű felirattal felkerülni az utcákra, terekre. Ebből 7 utca már ki van írva két nyelven, ezek a Gál László, Géri Károly, Börcsök Erzsébet, József Attila, Láng Kálmán, Varga Gyula és Német fivérek utcája.
A többi utca – többek között a Petőfi Sándor utca és a Fehér Ferenc tér – kétnyelvű táblája is elkészült már. Az elnök asszony hangsúlyozta ennek a sikernek a nagy jelentőségét az újvidéki magyarság számára, hiszen a második világháború óta, azaz hetven éve magyar nyelven utcanév nem szerepelt a városban.
A sajtótájékoztató után a Darányitelepi Társalgó és a VMSZ VSZ Nyugdíjas Fórumának közös szervezésében, Juhász Attila mezőgazdasági és Vicsek Annamária oktatási államtitkár, valamint Erdély Lenke és Kiss Gyula, Újvidék városi képviselője, valamint Madarász Áron, a VMSZ tanácstagjának a jelenlétében bemutatkoztak a Magyar Összefogás jelöltjei: dr. Vitkay-Kucsera Ágota és Erdődi Edvina.
Bemutatkoztak a jelöltek: Erdődi Edvina és dr. Vitkay-Kucsera Ágota (Ótos András felvétele)
Vitkay-Kucsera Ágota, az Újvidéki Művészeti Akadémia Drámai Tanszékének tanára a Belgrádi Színművészeti Akadémián is tanít, valamint kutatással foglalkozik, és operaénekesi pályafutását is építi. Az egyetemi tanárnő, aki két doktorátust szerzett, szeretettel beszélt pedagógiai munkájáról. Többek között elmondta, hogy húsz éve foglalkozik a fiatalokkal, s a közös munka során megismerkedett a céljaikkal, elképzeléseikkel és elvárásaikkal. Kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, amelynek a fő céljai között szerepel a vajdasági magyar fiatalok felkarolása, ebben segíthet nekik, ha támogatja őket, ha útmutatást ad céljaik megvalósításában, és kapcsolatokat épít ki. Ő maga törekszik majd átadni a külföldi utazásai során az e témában szerzett jó tapasztalatait.
Erdődi Edvina okleveles jogásznő az általános iskolát és a gimnáziumot Topolyán, a szülővárosában végezte el. Magyarként elvégezte tanulmányait az újvidéki Jogtudományi Karon, és 2012-ben oklevelet szerzett. Bírói gyakornokként 2013-ig az újvidéki Gazdasági Bíróságon dolgozott, közben mesteri tanulmányait is elvégezte. Öt éve a Magyar Szó Lapkiadó Kft. jogásza. Elmondta: az egyetemi évek idején öt évig élt lakbérben. Amikor megnyílt az Európa Kollégium, csak ámult-bámult, mekkora lehetőség adatott meg a vajdasági fiatalok számára.
2011 óta a civil szférában tevékenykedik, a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központban alelnöki tisztséget vállalt és vállal a mai napig, és az Ifjúsági Etno Tábor főszervezője. A vajdasági magyar közélet aktív szereplője, a VMSZ és az Ifjúsági Fórum tagja, mivel fölismerte, ha tevékeny programokat akarunk az ifjúságnak szervezni, akkor tennünk kell annak érdekében, hogy mindez megvalósuljon. Azt vallja, rendkívül sokrétegű programok valósulnak meg Vajdaságban, a magyar közösség minden korosztálya számára a Magyar Nemzeti Tanács biztosítja a programok megvalósulásának a hátterét.
A közönség megtekintette a dokumentumfilmet (Ótos András felvétele)
Edvina elmondta, hogy a vajdasági magyar közösség helybeli tagjaitól, a családoktól, akikkel beszélt, megtudta, hogy az Európa Kollégium és az MNT ösztöndíjprogramja nélkül nem tudnák gyermeküket taníttatni. Visszaemlékezett, hogy havonta hetven euró lakbért kellett az édesapjának kifizetnie, mert akkor nem létezett MNT-ösztöndíj. Ma viszont körülbelül 130 euró ösztöndíjat kapnak a diákok, ebből mintegy 20 eurót fizetnek a kollégiumban való bennlakásért. Továbbá elmondta, hogy a kampány során részt vett hetvenévesek teadélutánján. Hihetetlen energiát kapott tőlük, feltöltődve tért haza, mert nagy összetartást tapasztalt közöttük. Aznap ifjúsági tanácskozáson jelöltként mutatkozott be. Így egy napon tapasztalta: a magyar közösség mindegyik szegmensében megtalálhatók azok a fiatalok és azok az idősek, akik élni akarnak, ápolják a vajdasági magyar kultúrát és közösséget, és tesznek azért, hogy itt valóban megmaradjunk, és itt valóban legyen jövőképünk.
Vállalta a jelölést, mert úgy érzi, nekünk kell tennünk azért, hogy itt hosszú évek után is beszélhessünk vajdasági magyar közösségről, amely, ha számban fogyatkozik is, összetartó, életerős marad. Meg van győződve arról, hogy itt lesznek magyarok, és hogy ez a generáció után is van utánpótlás.
A jelöltek bemutatkozása után a jelenlevők megtekinthették a Dunastart civil szervezet Húsvét – szokások az idők folyamán című tartalmas, művészi dokumentumfilmjét, amelyet Póth Imre neves operatőr mentorálásával fiatalok készítettek.
