Tegnap fejeződött be a Vajdaságban első alkalommal megrendezett, Határtalan Tehetség Tábor munkajellegű része, amelyben 50 délvidéki és 50 anyaországi, 15-20 éves magyar diák vehetett részt. A tábortevékenység során a tehetséges fiatalok egy innovatív szemléletű, geolokációs mobilapplikációt fejlesztettek ki. A szervezők célja Vajdaság alternatív turisztikai potenciáljának feltérképezése volt, konkrét helyszíneken, meghatározott koordináták és tartalmi leírások alapján.

A fiatal kutatók (Dávid Csilla felvétele)
A diákok tíz tematikus csoportban kutattak, tegnap az Európa Kollégiumban megtartott, záróprezentációikban hallhattunk a szabadkai szecesszióról, az újvidéki regionalizmusról, a Fruška gora Nemzeti Park látványos természeti szépségeiről és még sok minden másról.
Vicsek Annamária oktatási államtitkár, a tábor egyik fő védnöke elmondta, hogy tavaly már volt egy hasonló jellegű rendezvény Budapesten, ezen az újvidéki, illetve a székvárosban tanuló fiatalok is részt vettek. – Ők is, és a szervezők is nagyon élvezték a budapesti tábormunkát, ezért született meg az a döntés, hogy az idén Vajdaságban is közösen megszervezzük, az újvidéki Petőfi Sándor MMK-val, illetve a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet támogatásával. A tábor a vajdasági magyarság szempontjából nemcsak az ún. geolokációs applikációk kidolgozása és feltöltése szempontjából jelentős, nemcsak azért, mert a gyerekek kulturális és természeti örökségeket tártak fel, elemeztek, bejártak, adatokat gyűjtöttek róluk, fényképeztek, hanem borzasztóan fontos azért is, mert ezen keresztül elmélyülhettek a magyar–magyar kapcsolatok. A vajdasági tanulókon kívül a Kárpát-medence minden zugából érkeztek ide fiatalok, a tábor elmélyítette gyerekeink magyarságtudatát, megerősítette itthonmaradási szándékukat, hiszen olyan értékeket fedezhettek fel, amelyeket mostanáig talán nem is ismertek – magyarázta az államtitkár.
A tábort a nagy múltú, budapesti TIT Kossuth Klub Egyesület szervezte a magyarországi Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Fontos feladatuknak tekintették azt, hogy a vajdasági, városi kultúra feltérképezése mellett hangsúlyt helyezzenek a falusi közösségek élő hagyományainak és a természeti élőhelyek megismerésére, feltárására. Gyenes Ádám, a klub elnöke elmondta, hogy a munkában 56 diák vett részt, több helyszínen további fiatalok csatlakoztak hozzájuk. A fiatal kutatók ilyen módon igyekeztek Vajdaságot közelebb hozni úgy az anyaországi fiatalokhoz, mint azokhoz, akik máshonnan érkeznek a régióba, és kevés információjuk van erről a területről. – Csillagtúra-szerűen küldtük a diákokat különböző helyszínekre, falvakba, városokba, természeti élőhelyekre. Tavaly nyáron egy száz fős, budapesti, nemzetközi táborban létrehoztuk a Budapest Science City elnevezésű, öt útvonalból álló applikációt, a várost a tudomány, illetve az innovációk szemszögéből mutattuk be, alternatív megoldások előtérbe helyezésével. Ezt az elképzelést transzportáltuk most egy regionális applikációfejlesztésre, amely egy észak-déli tengelyben próbálja meg elénk tárni Vajdaságot, annak keresztmetszetét. A gyerekek több mint 100 geolokációs pontot határoztak meg, az ő perspektívájuk, nyelvezetük szerint. Azok a dolgok kerültek az ingyenesen hozzáférhető applikációs rendszerbe, amelyeket a fiatalok tartottak fontosnak, tehát hűen tükrözi benyomásaikat – magyarázta a klubelnök.
A szóban forgó applikáció pontos elérési módját hamarosan közzéteszik, körülbelül két hónap múlva válik majd „élessé”. Aki letölti, láthatja majd a gyerekek kutatása által érintett csomópontok képét, multimédiás tartalmát, illetve rövid és hosszabb leírásokat, kategóriák szerint, településekhez, helyszínekhez rendelve.
A tábor idejére tehát az újvidéki Európa Kollégium biztosított szállást a résztvevőknek, ottjártunkkor a munka aktív résztvevőivel is elbeszélgettünk. Hamarosan riportot közlünk az eseményről.
