A biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület lepketúrát tartott, s a lassú séta során nemcsak a környezetünkben élő nappali lepkéket, hanem a tavaszi időszak egyéb természeti látnivalóit, többek között rovarokat, a tájra jellemző növényeket is megfigyelték a túrázók – mondta lapunknak Suturović Edita okleveles biológus, a rovartani szakcsoport vezetője, aki hozátette, hogy az őshonos és közismert fajokkal ma már ritkán találkoznak az emberek.
– A túra során megmutattuk az út mentén vagy a szántóföldek szélén fellelhető jellegzetes növényeket, például a pipacsot, a búzavirágot, a szarkalábat a résztvevőknek. A túra vonalán haladva vadrózsabokrokat is láttunk, amelyek nagyon pompásan néztek ki, hiszen tele voltak virágokkal. Az idén keveset láttunk a rovarokból, de a lepkék közül sikerült megfigyelnünk a repcelepkét, valamint a ma már ritkaságnak számító hétpettyes piros katicabogarat is. A lepkéknek, ahogyan a többi rovarnak, fontos a szerepük az ökoszisztémában. A pillangókra jellegzetes, hogy relatív szűk növénycsoportokhoz vagy csak egy növényfajhoz kötődnek. Topolya vidékére jellemző, hogy a lepkefajok is veszélyben vannak, csökken a példányszámuk a populációban, aminek elsősorban az élőhelyük elvesztése, a fragmentáció, a megbolygatott terület a kiváltó oka. Mivel Topolya község területének nagy százaléka mezőgazdasági terület, amelyen különböző növénykultúrákat termesztenek az emberek, így nagyon kevés az eredeti ősgyepélőhely, nemcsak a lepkék, a rovarok, hanem a vadnövények is csak kis foltokban maradtak meg. A másik nagy probléma a vegyszerhasználat, a rovarirtó szerektől elpusztulnak a lepkék és más hasznos rovarok is – az ökológiában nincsenek kártevő vagy nem hasznos fajok –, ugyanis ezek a szerek nem tudnak célzottan hatni egy adott fajra – osztotta meg gondolatait az okleveles biológus.
Nyitókép: Pannon RTV/Raffai Csaba
