2024. április 22., hétfő

Élet a föld alatt

A topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület szervezésében az idén újrainduló ismeretterjesztő előadás-sorozat harmadik előadója Oláh Csongor ökológus volt, aki az Élet a föld alatt – A barlangok világa című előadásában a barlangászatra, illetve annak folyamatára hívta fel a hallgatók figyelmét. Kitért arra, hogy teljesen apró dolgokkal is el lehet érni nagy eredményeket, illetve apró segítséggel hozzá lehet járulni ahhoz, hogy egy tudományág fejlődjön.
Az előadás elsősorban a biospeleológiáról és a biospeleológiai kutatásokról, emellett a kőzettanról és a barlangok kialakulásáról szólt. Az előadó megosztotta a hallgatósággal hobbibarlangászként szerzett tapasztalatait, elmondása szerint ez a hobbi nagyon szép és érdekes, már csak azért is, mert ezek a barlangok általában elég elérhetetlen helyeken vannak. Elmondása szerint amikor barlangokról és barlangi kutatásokról beszél, akkor nem a már kiépített barlangokra gondol, hanem olyanokra, amelyekbe talán ő a tizedik ember, aki belépett. Ilyen szempontból mindig jó érzés, hogy az ember egy új helyen van, ennek megvan a szépsége – mondta az ökológus, aki kiemelte, hogy ezután jön a tudományos rész, kutatómunkát végeznek, többnyire különféle ízeltlábúakat keresnek, és találnak is, ugyanis ezekből az állatokból már többet sikerült leírni mint új fajt Szerbiában, illetve endemikus fajokat egy adott régióra. Az előadó elmondása szerint egy-egy barlangi kutatás során a szakemberek olyan fölfedezéseket tesznek, amelyek tudományos körökben életre szóló fölfedezésnek számítanak – ilyen szempontból az ember mindig újjal tud találkozni, ebbe beletartozik a barlanghoz vezető út is, akár hegyi túra formájában, amely sok érdekességet tartogat – emelte ki Oláh Csongor.
Az előadó hozzátette, hogy véleménye szerint nem tűnik el jelentős mennyiségű barlang, mivel vannak barlangásztársaságok, amelyek azzal foglalkoznak, hogy felkeresik ezeket a helyeket, kutatnak, s ha kutatásra érdemes helyet találnak, akkor illetékesekhez fordulnak: megvan a jogi procedúrája, hogy hogyan lehet ezeket a barlangokat bejegyeztetni, majd utána védetté nyilvánítani. Amelyek közülük tényleg jelentősek vagy fontosak, azokat a barlangokat viszonylag gyorsan meg tudjuk őrizni. E tekintetben itt rosszabb a helyzet, mint Magyarországon, ott ugyanis abban a pillanatban, ahogy fölfedeznek egy-egy barlangot, az védetté nyilvánul, Szerbiában azonban ehhez egy rövidebb procedúra szükséges, viszont itt sem tart tovább az egész eljárás egy évnél, s ez idő alatt építkezés vagy hasonló jellegű munkálatok nem folyhatnak a területen – mondta a szakember.
Az érdeklődők február 27-én, kedden az ismeretterjesztő előadás-sorozat utolsó előadását, dr. Koleszár Borbála Feszültség mint életmód című értekezését hallgathatják meg.

Nyitókép: Oláh Csongor ökológus az előadása során a barlangászat terén szerzett tapasztalatairól beszélt / Turi Orsolya felvétele