Köztes utakon címmel tartott pénteken konferenciát Topolyán a Kiss Lajos Néprajzi Társaság, melynek keretében a 75 éves dr. Szőke Anna néprajzkutatót, a társaság elnökét is köszöntötték.
A rendezvényen megjelentek a Magyar Nemzeti Tanács, a különböző együttműködő intézmények, civil szervezetek képviselői, a munkatársak, kutatótársak, akik megtöltötték a Művelődési Ház kiállítótermét.
A konferencia első részében két érdekes előadást hallhatott a közönség neves magyarországi vendégelőadóktól. Dr. Bali János, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatási, stratégiai és koordinációs igazgatója Korunk szellemisége címmel arra kereste a választ, hogyan változnak a néprajzi kutatás alapkérdései. Előadásának középpontjában a nemzeti szimbólumok voltak. Egy friss kutatás eredményeit ismertette, ami arra mutat rá, mi a különbség a magyarországi és a vajdasági értelmiség nemzettudatában, mi jelenti számukra a magyarságot.
– A nemzet nem csak a direkt nemzeti jelképekben van jelen, tehát a Himnuszban, a Szózatban, a lobogóban, a címerben, hanem a mindennapi életünket is keresztül-kasul szövi a nemzettudat, hogy milyen fákat tartunk, milyen növényeket, milyen tárgyakat tartunk a nemzethez tartozónak – hallottuk az előadótól.
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, etnográfus, A „győri csuda” – Egy népköltészeti kutatás tudományközi eredményei címmel avatott be a balladakutatás izgalmas részleteibe.
Az elhangzott előadások után Kónya Sándor köszöntötte dr. Szőke Annát, aki több mint fél évszázada van jelen közéletünkben, a közösségért munkálkodik, és bátran, fáradhatatlanul cselekszik. Beszédében, melyet zenés, képes prezentáció kísért, kiemelte Szőke Anna sokrétű tevékenységét, elsősorban a néprajz területén elért eredményeire, megjelent köteteire hívta fel a figyelmet, de ugyanígy fontos óvodapedagógiai munkásságára is.
– Nem csak a néprajz területén alkotott maradandót, hanem az óvodapedagógia terén is, ott is elévülhetetlenek az érdemei, ugyanis a magyar néprajzi szemléletet próbálta bevinni az óvodapedagógiába, és sikerrel tette ezt – hallottuk. Szőke Anna helytörténeti kutatásai is figyelemre méltóak, például Westerburg Ármin titeli nyughelyének felújítását és a kishegyesi lourdes-i Szűzanya szobrának felújítását is ő kezdeményezte.
Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egy népköltészeti (Herceg Elizabetta felvétele)
A sajtónak nyilatkozva az ünnepelt rámutatott, hogy mindig is fontos volt számára, hogy tegyen a magyar közösségért, és felhívja a figyelmet értékeink megóvására. Számos terve van még, jelenleg a kulturális antropológiát tanulmányozza. Azért is lett a konferencia címe Köztes utakon, mert a múlt és a jelen kutatása a legújabb módszertan szerint már ötvöződik. Azt mutatták be, hogyan változnak a néprajzi kutatások alapcélkitűzései.
A konferencia végén az ajándékozást követően azt is bejelentették, hogy dr. Szőke Anna a Magyar Néprajzi Társaság felkérésére október 27-én Pécsett a Janus Pannonius Tudományegyetemen tart előadást, beszámol a Kiss Lajos Néprajzi Társaság tevékenységéről.
Nyitókép: Dr. Szőke Annát Kónya Sándor köszöntötte (Herceg Elizabetta felvétele)
