Egeresi Sándor és Józsa László szerint, amennyiben sikerül túljutni a statútum elfogadása elé gördíthető akadályokon, akkor Vajdaság polgárai egy olyan legfelsőbb tartományi jogi aktus birtokába jutnak, ami a hosszú távú jövőképet és a fejlődés lehetőségét szavatolja számukra.
A vajdasági magyarság gazdasági-szociális helyzetét figyelembe véve nagyon fontos, hogy Vajdaság AT statútuma elfogadásra kerüljön – állította Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke a Vajdasági Magyar Szövetség kedd este Kishegyesen megtartott lakossági fórumán, melynek témája a tartományi alapszabály tervezetének a megvitatása volt. Az elfogadás előtt álló dokumentumban ugyanis az áll, hogy Vajdaság saját vagyonnal rendelkezik és saját forrásokkal is. Magyarán több pénz és valamivel nagyobb mozgástér fog a tartomány rendelkezésére állni, ami a képviselőház elnökének a reményei szerint, a tartomány polgárainak az életminőségére pozitív hatással lesz. Szavai szerint a statútum hosszú távon határozza meg a vajdasági magyarság és a tartomány összes polgárának a helyzetét. Fontos politikai kérdésről van szó, de a politikumon túlmutató hatással is rendelkezik a dokumentum, mivel sorsdöntő lehet a tartomány fejlesztése szempontjából.
A statútummal kapcsolatos bírálatokról is szót ejtett. Szeparatizmussal vádolják az alapszabály tervezetet azok a politikai tényezők, akik, mint mondta, semmi jót nem akarnak Vajdaságnak. Ezek azonban alaptalan vádak. Azt viszont valóban ki lehet olvasni a dokumentumból, hogy az egy következő lépés egy valódi autonómia megteremtése felé, és azt is, hogy az európai értékeket, az európai Szerbiát és Vajdaságot tartja szem előtt.
A másik oldalról érkező bírálatok arra vonatkoznak, hogy a két évvel ezelőtt Koszovó védelme ürügyén sebtében meghozott szerbiai alkotmány, amivel a statútumot össze kell hangolni, beszűkítette a tartománynak adható hatásköröket. Egeresi Sándor úgy vélekedik, hogy az alkotmány adta keretek között az alapszabály tervezet a maximumot hozza ki, ami szerinte biztosan kiállna egy esetleges alkotmánybírósági vizsgálatot.
A tartományi képviselőház elnöke az elfogadás előtt álló statútum következő elemeit emelte ki: hogy a dokumentum a tartományon belül élő egyenrangú nemzeti közösségekről beszél; hogy a képviselőház 26 területen hozhat majd határozatokat; melyekkel javíthat a polgárok gazdasági helyzetén; hogy visszaállítja a Vajdasági Statisztikai Hivatalt és elrendeli a Vajdasági Fejlesztési Bank megalapítását; lehetőséget nyit, hogy a tartomány nemzetközi kapcsolatokat tartson fenn, például hogy külképviselet nyisson Brüsszelben; 7 körzetre osztja a tartományt, s így a Tisza-mente közigazgatásilag is visszakerülhet oda, ahova tartozik.
Józsa László, a Magyar nemzeti Tanács elnöke szerint Belgrádban sokan még mindig nem értik, hogy az autonómia a valamihez való hozzátartozást, nem pedig az elszakadási törekvést jelenti.
– Az alapszabály tervezetet benyújtó politikai pártok regionális autonómiában gondolkodnak, ami az európai szövegkörnyezetben teljesen elfogadható módon próbálja definiálni önmagát, érdekeit – hangsúlyozta az MNT elnöke.
Józsa László kifejtette, hogy a statútum nevesíti a nemzeti tanácsok szerepét, elismeri az intézményalapításra és érdekképviseletre való jogaikat, de ezeken jogszabályi szinten továbblépve azt is megengedi, hogy a tartomány jogköreinek egy részét átruházhatja a nemzeti tanácsokra. Ezzel további intézményalapítási jogkörök birtokába juthatnak a nemzeti tanácsok, ami akár azt is eredményezheti, hogy majdan a magyar tannyelvű iskolahálózat alapítói joga is átkerül a nemzeti tanácsokhoz, mint országos kisebbségi önkormányzatokhoz.
A statútum elfogadása azonban nemcsak a tartományi képviselőházon múlik, a dokumentumot el kell küldeni előzetes jóváhagyásra a köztársasági parlamenthez, és egy új határköri törvényt is meg kell hozni, ami szabályozná, hogy mely határkörök kerülnek át a köztársaságtól a tartományhoz. Ez pedig azt jelenti, hogy a statútum elfogadása érdekében mozgósítani kell a vajdasági és szerbiai demokratikus erőket.
