(Fotó: Gazsó Hargita)
Szabadka után hétfőn este a Topolyai Múzeumban is bemutatták Ninkov K. Olga művészettörténész Farkasok és angyalok című, a szabadkai Életjel Kiadó gondozásában és Dévavári Beszédes Valéria szerkesztésében megjelent könyvét. A vendégek – a Topolyához szorosan kötődő Nagyapáti Kukac-díjas szerző, a csak olyan könyveket kiadó szerkesztő, amelyekben önmaga is hisz, illetve a kötet egyik recenzense, a vajdasági gyökerű, jelenleg Budapesten élő, és az ottani Zenetörténeti Múzeum vezetője, Baranyi Anna – a beszélgetés során, a karácsony közelségének meghittsége és hatása alatt, elsődlegesen a két évszázad vajdasági festészetének fontos alkotóit, illetve alkotásait elemző, tanulmányozó és méltató írások egyik összekötő, szervező motívumát, az angyalt emelték ki. A kronologikusan felépülő könyvben az átfogó angyalkéz Eisenhut Ferenc védetté nyilvánított Zentai csatájától, Balázs G. Árpád és Miloš Babić párhuzamainak a kimutatásán, Baranyi Károly angyalközeli Ikarosz-szobrán, illetve a tényszerűbb Ács József-hagyatékkal foglalkozó tanulmányon keresztül egészen a vajdasági kortárs képzőművészekig (Csikós Tibor, Gyurkovics Hunor, Kanyó Janovics Erika, Molnár Imre, Nemes Fekete Edit, Sagmeister P. Laura, Suhajda Zita, Szalma László, Milan Tomić és Torok Melinda) vezet el. Az olvasmányos, szép stílusú könyv, melynek hátterében komoly kutatómunka és szakmai tudás áll, az ikonográfia módszerét is alkalmazva a festészetben megjelenő szakralitást éri tetten, ám a topolyai bemutatón túlhangsúlyt kapó angyallal szemben ennek ellenpólusát, a főleg a kilencvenes évek képzőművészetében tendenciaszinten megjelenő farkast, illetve kutyát is (mint a világossággal, az égi szférával és az emberi humánummal szemben az anyagi világot, a háborús léthelyzetben megjelenő gonoszságot szimbolizálót is) körvonalazza. A Topolyai Múzeum évzáró programja azonban farkasok nélkül, kellemes hangulatban, angyalok, zselés szaloncukrok és beszélgetések között ért véget.
