Kicsik és nagyok egyaránt örömmel csatlakoznak a jelmezes felvonuláshoz, amely évről évre több látogatót vonz a környező településekről is. Az esemény nem csupán mulatság, hanem közösséget építő hagyomány, amelyet a helyiek vasárnap már huszonötödik alkalommal elevenítenek fel.
A maskarába öltözött tömegben muzsikaszó kíséretében, vidáman és bolondozva a nagybőgőt is végighordozzák az utcákon a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület és a TAKT tagjai, majd egy inkább mulattató, mint szomorú szertartással el is temetik a hangoskodás és vidámság szimbólumának tekinthető hangszert.
Negyed évszázaddal ezelőtt a temerini származású, Ausztriában élő Pásztor Éva volt a rendezvény ötletgazdája, aki a külföldön tapasztalt vidám, farsangi mulatságok élményét szülőfalujában is szerette volna feleleveníteni és újra hagyománnyá tenni. A kezdeményezést felkarolta az I. helyi közösség, a szervezésben pedig a csatlakozó civil szervezetek tagjai is segítették az ötletgazdát. Pásztor Éva és családja két évtizedig volt mozgatórugója, sőt szponzora is az eseménynek, nevéhez fűződik a fánksütés koordinálása is, irányításával 3000‒4000 darab lekváros fánkot sütöttek meg az asszonyok, majd azzal vendégelték meg a vonulásból visszaérkező tömeget. Sajnos Pásztor Éva a 2020-as farsangi mulatság óta egészségi állapota miatt nem vesz részt a szervezésben, az összetartozás élménye és a hagyományok éltetése azonban továbbra is fontos a temerini közösségnek. A télbúcsúztató esemény idei előkészületei már a finisben vannak, Varga Flóriántól, a helyi közösség titkárától megtudtuk, hogy az idén is a jól bevált forgatókönyv szerint alakul a rendezvény menete.
‒ Az időjárás a napokban igen kiszámíthatatlannak mutatkozik, de bízom benne, hogy sokan eljönnek az eseményre. Az óvodát és az iskolát is értesítettük, reméljük, hogy a gyerekek ismét tömegesen részt vesznek a felvonuláson és az azt követő programokban is, hisz ezek közül több olyan is van, amely leginkább számukra kínál jó szórakozási lehetőséget. A piacközben felállított színpadon az idén is megrendezzük az ügyességi játékokat, díjazzuk a legötletesebb jelmezeket ‒ ismertette Varga Flórián. Mint mondta, a menet ezúttal is a piacközből indul 14 órakor, a felvonulókat pedig forralt borral, teával és fánkkal várják vissza, hogy kissé átmelegedve vehessenek részt a további programokban.
‒ A Széchényi István Hagyományőrző Lovas Egyesület tagsága főzi meg a forralt bort és a teát, amivel utána a helyi kézimunkacsoportok tagjai megvendégelik a résztvevőket. Az elmúlt néhány évben a Hofy Cuki cukrászda vállalta, hogy megsüti a fánkot, s ez így lesz az idén is. A bort most is a Kertbarátkör biztosítja ‒ ismertette a helyi közösség titkára.
A temerini farsangi felvonulásnak szerves része a bőgőtemetés, amely egy helyi szokás felelevenítése a két világháború közötti időszakból. E szerint a szokás szerint éjfél után, a kocsmában temették a bőgőt, jelezve, hogy véget ért a mulatozás, kezdődik a húsvét előtti böjti időszak. Ezt a szokást gyakorlati okokból a felvonulással ötvözték, a bőgőtemetés „szertartásának” szövegeiben viszont hűek a régi hagyományhoz.
‒ A bőgőtemetést illetően a Csorba Béla néprajzkutató, író által összegyűjtött anyag képezi minden évben ennek a műsorrésznek a gerincét. Régen is rövid, humoros jelenetek kíséretében zajlott a bőgőtemetés, ennek törzsszövege és kerete nem változik. Az énekekbe azonban rendszerint aktuális közéleti témákat is becsempésznek a szereplők ‒ fejtette ki Varga Flórián.
Szó esett a temeriniek busópárjáról, Kókai Katalin és Giric Tibor helyi lakosokról is, akik néhány évvel ezelőtt Mohácsról hozták haza a jellegzetes jelmezt. Azóta rendszerint ők állnak a felvonulók élére, és minden bizonnyal az idén is mindent beleadnak, hogy a lehető legmesszebbre űzzék a telet. Ebben nagy segítségükre lesz a TEFU fúvószenekar és a Szirmai tamburazenekara is.
Nyitókép: (Fotó: Ótos András/archív felvétel)
