Újabb vendéggel szeli az utakat a Magyar Szó Taxi. Napilapunk videós műsorának legújabb évada számos újítással tért vissza mind az online felületekre, mind pedig az újság hasábjaira. A volán mögött két új riporterrel is találkozhatnak, hiszen Kállai Göblös Nikoletta mellett ezentúl Gulyás Réka és Dér Dianna, napilapunk topolyai és szabadkai újságírói is feltűnnek. Az anyósülésre is új vendégek ülnek be. Műsorainkban továbbra is bemutatjuk a vajdasági közélet szereplőit, valamint olyan személyeket is, akik a háttérben végeznek fontos munkát. Új lendülettel és tartalmas beszélgetésekkel várja Önöket minden pénteken 18 órakor a Taxi a Magyar Szó Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján és az online felületén, a szerkesztett interjút pedig hétvégi lapszámunkban olvashatják.
A szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ számos programot kínál, a legkisebbektől kezdve egészen az idős korosztályig. Említhetjük akár az Aranykapu Játszóházat, amely hároméves kortól nyújt lehetőséget a gyermekeknek, vagy az örök fiatal generációnak szóló rekreációs tornát, amelyet a Covid-időszak kényszere hozott magával, és amely nagyon sok nyugdíjast megmozgat. A néptánc a központ biztos szeglete a tevékenységüknek, generációkon át oktatják a magyar hagyományokat. A színjátszó szakkörben számos neves vajdasági színész nevelkedett, akik ma már oktatóként vannak jelen a foglalkozásokon. A Népkör több mint 150 éve bástyája a magyar kultúrának és a hagyományőrzésnek.
Bodrogi Hajnalka ügyvezető igazgató először óvónőnek, majd tanítónak és néptáncpedagógusnak tanult. Mindeközben regionális művelődésszervező-menedzseri képesítést is szerzett. Amikor arról kérdezem, hogy mégis melyik áll hozzá közelebb, elárulja, hogy mindig is széles volt az érdeklődési köre. Úgy véli, a pedagógusi és a közösségszervezői pálya összekapcsolódik és kiegészíti egymást. A Népkör már gyermekkorától kezdve amolyan örökségként lépett az életébe, hiszen szülei is „népkörösök” voltak. Erről, továbbá a művelődési központ szerepéről és a nagy hírű Interetno fesztiválról is beszélgettünk szabadkai utunk során.
Mit jelent egy olyan intézmény vezetőjének lenni, amely már 150 éve képviseli a vajdasági magyarságot, a vajdasági magyar kultúrát, a hagyományőrzést?
– Nagyon nagy megtiszteltetés és felelősség is. A Népkör generációkon átívelő közösségi élményt nyújthat. Ez engem már kiskoromban magához ragadott, és azóta el sem engedett, de az intézmény többi munkatársa is gyermekként került be ebbe a világba, most pedig munkatársként tértek vissza. Ezt a gondoskodást és odafigyelést csak így lehet elérni. Az örökség, amit mi megörököltünk, ez a 154 év arra kötelez bennünket, hogy a magyar hagyományt és kultúrát továbbvigyük, természetesen a jelenkor és a benne élő fiatalok igényeihez igazolva. Ez sokszor kihívás elé állít bennünket, viszont úgy gondolom, a közösségi lét, a közös érdeklődés, az itt szerzett barátok vonzzák és kötik ide az embereket.
Véleménye szerint hogyan képes a Népkör egyszerre hagyományőrző és megújuló közösségi tér lenni?
– Szerinem haladni kell a korral. Ha visszatekintek az elmúlt több mint 150 évre, azt látom, hogy az elődök is mindig azon voltak, hogy meghaladják a korukat, és újat hozzanak be. Talán ez a fennmaradás és megmaradás záloga. A mi kötelességünk az, hogy a hagyományokra építkezve megújuljunk, és a közösség igényeinek megfelelő foglalkozásokat nyújtsunk. Nagyon nagy kihívás elmozdítani az embereket a közösségi média mellől és magunkhoz ragadni a figyelmet, viszont azt kell mondanom, nekünk ez sikerült. Nagyon jó kis csapatunk van, és mindig igyekszem több generációt is bevonni az ötletelésbe, így látjuk meg, mi az, ami az idősebbeknek is kedves, ugyanakkor a fiataloknak is elég újdonságot ad.
Az Interetno fesztivál méltó helyen szerepel Vajdaság kulturális térképén. Hogyan látja ennek az eseménynek a közösségformáló erejét?
– 24 évvel ezelőtt hoztuk létre ezt a rendezvényt, és ha most visszatekintünk, elmondhatom, sosem gondoltuk volna, hogy ekkora sikere lesz. Azért indítottuk el egykoron, hogy bemutassuk saját hagyományainkat, a magyar népi kultúra gyöngyszemeit és gazdagságát. Pár napba igyekeztünk belesűríteni a magyar népzene és néptánc gazdagságát, emellett a kézművességet is. Először a Népkör környékén tartottuk meg a programokat, de ezek iránt még nem igazán volt nagy érdeklődés. Amikor viszont első alkalommal fogadtunk egy mexikói csoportot, sokkal többen eljöttek. Egy egzotikumot hoztunk el, amellyel a szabadkaiak és a látogatók nem találkozhatnak mindennap. Ez motivált bennünket arra, hogy minden év augusztusában elhozzuk a világot Szabadkára. Az elmúlt években minden kontinensről érkeztek hozzánk fellépők, és talán ez volt az, ami miatt az Interetno fesztivál egy multikulturális környezetben 24 évig fenn bírt maradni, és így vált a régió egyik legkedveltebb fesztiváljává. Ezt mindenki a magáénak érzi, hiszen több nemzet és nemzetiség mutatkozik be pár nap alatt. Kötelességünknek érezzük minden évben megszervezni, megszerezni hozzá a forrásokat, hogy továbbra is ingyenes lehessen.
Hogyan látja a Népkört tíz vagy húsz év múlva?
– A Népkör mindig is volt, van és lesz is. Világítótorony szerepét vállalta magára, és azt hiszem, ez meg is fog maradni. Minden viharos időszakot túlélt, ezt az is jól mutatja, hogy jövőre a 155. évadát kezdi meg, az Interetno fesztivál pedig negyed évszázados lesz. Úgy gondolom, a Népkör ezt az utat és ezt a világítótorony-szerepet továbbviszi. Reménykedem abban, hogy mindig megújul, a közösségépítő szerepe pedig megmarad még nagyon sokáig. A Népkör egy olyan fontos helyszín, ahol a magyar kultúrát továbbörökítjük, és mindig értékessé tesszük a fiatalok számára.
Magyar Szó Taxi: Mi hozzuk a híreket!
