2024. május 19., vasárnap

Füst szállt fel a közösségi kemencéből

A falu kemencéjében a hajdújárásiak adalékanyagmentes kenyeret süthetnek

Kisült az első kenyérlángos a hajdújárási közösségi kemencében. A falunap, illetve a 49. szüreti napok háromnapos rendezvénysorozatának keretében szombaton felavatott Szent István-kemencében kisütött étket kisiskolások csoportja kóstolhatta meg. Mostantól kezdve az úgynevezett hajdújárási kiserdőben, a focipálya mögötti játszótér melletti téren felépített kemence valóban a hajdújárásiaké.

Felavatták a hajdújárási Szent István-kemencét (kép: Gergely Árpád)

Felavatták a hajdújárási Szent István-kemencét (kép: Gergely Árpád)

A kemence megépítésének ötlete a helyi borász, Maurer Oszkár fejéből pattant ki. Kezdeményezését a helyi közösség, majd helyi vállalkozók és önkéntesek is támogatták. A helyi közösség kijelölte a kemence megépítésére alkalmas területet, beszerezte a szükséges engedélyeket, majd megépíttette az alapot, a kemencét pedig az abai Attila Király Gimnázium tanárai és diákjai építették meg, nyilatkozta lapunknak Sövény Rudolf, a hajdújárási helyi közösség közgyűlésének elnöke. 

Mint hozzátette, az elképzelés az, hogy a helybeliek vasárnaponként elhozzák az előző nap bedagasztott tésztát, amelyben nincsenek adalékanyagok, majd megsütik a kemencében. Egyszerre 10–12 kenyér tud sülni benne. A helyi közösség két közmunkást foglalkoztat, ők lesznek felelősek a tűzért. Sövény Rudolf reméli, hogy a közösségi kemencét közösségi térré sikerül alakítani, ahol a helyiek kellemes környezetben találkozhatnak, beszélgethetnek egymással. A helyi politikai vezető elmondása szerint belátható időn belül térfigyelő kamerákat kívánnak elhelyezni a kemence környékén.

A kenyér és a bor olyan központi kérdés minden ember életében, amelyeknek a helyükön kell lenniük, válaszolt Maurer Oszkár lapunk kérdésére, hogy miért érezte szükségét egy közösségi kemence megépítésének. A vajdasági termőföldek, úgy a búza-, mint a szőlőtermesztés szempontjából, európai viszonylatban is kiemelkedő minőségűek, ám a helyi emberek mégsem élnek a természet adta lehetőségekkel, és szinte a legrosszabb minőségű kenyeret fogyasztják a világon, mondta Maurer Oszkár, aki hisz abban, hogy Hajdújáráson többen is vannak, akik élni fognak a felkínált lehetőséggel, és megértik, miért fontos, hogy minőségi és éltető kenyér kerüljön a család asztalára. A helyi borász szerint a kemence közösségépítő szerepet is betölthet, hiszen amíg sül a kenyér, az emberek a környező padokon ülve várakozhatnak és elbeszélgethetnek egymással.