2024. április 30., kedd
SZABADKA KÖZTÉRI SZOBRAI (23.)

Jean Henri Dunant szobra

Szabadka nemrégiben egy új köztéri szoborral, Ivan Antunović katolikus püspök egész alakos szobrával gazdagodott, hamarosan pedig Bíró Károly egykori polgármesternek és I. Petar Karađorđević szerb királynak is szobrot állítanak. Sorozatunkban városunk meglévő köztéri szobrait mutatjuk be.

Jean Henri Dunant mellszobra a szabadkai Vöröskereszt épülete előtt áll (Fotó: Gergely Árpád)

Jean Henri Dunant mellszobra a szabadkai Vöröskereszt épülete előtt áll (Fotó: Gergely Árpád)

A Vöröskereszt szabadkai szervezetének épülete előtt a buszmegálló mellett áll Jean Henri Dunant mellszobra. Jean Henri Dunant svájci üzletember, emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója volt. 1828. május 8-án született Genfben, hithű kálvinista családban. Már fiatalon feladatának érezte a szegények megsegítését. A középiskolai tanulmányai után banki tanulmányokat folytatott, majd az 1850-es években a francia igazgatás alatt álló Algériában alapított különböző vállalkozásokat. Belekezdett egy malom építésébe is, de nehézségei támadtak a gyarmati hatóságoknál. Ekkor elhatározta, hogy III. Napóleon francia császár segítségét kéri ügyében. 1859-ben Észak-Itáliába utazott, ahol éppen a szárd–francia–osztrák háború zajlott. Dunant itt szerette volna felkeresni III. Napóleont, aki a francia–szárd csapatokat vezette. A svájci üzletember útja során szemtanúja volt az 1859. június 24-én vívott solferinói csatának, és megrendítette a véres összecsapás látványa. Különösen a sebesült-ellátás hiánya döbbentette meg. Ez az élmény inspirálta a Nemzetközi Vöröskereszt létrehozásában. 1862-ben saját költségén kiadta a Solferinói emlékek című könyvét, amelyben javaslatot tett egy háborúban és békeidőkben egyaránt működő önkéntes alakulat létrehozására, amely megkülönböztetés nélkül látná el a sebesülteket, a betegeket és a rászorultakat. A következő évben beutazta Európát, annak érdekében, hogy a közvéleményt és az államok vezetőit megnyerje eszméjének, majd Gustav Monynier-vel, a Genfi Közhasznú Társulat elnökével nemzetközi értekezletet szerveztek, amelyen 16 ország képviseltette magát. 1864. augusztus 22-én, a második genfi tanácskozáson megalapították a Vöröskeresztet, amelynek első főtitkárává Dunant választották. Munkásságáért 1901-ben elsőként megkapta a Nobel-békedíjat. Jean Henri Dunant 1910. október 30-án hunyt el Heidenben.

Jean Henri Dunant mellszobrát, Dunant halálának 100. évfordulója alkalmából, a Vöröskereszt hete keretében leplezték le 2010. május 15-én. Az emlékmű dr. Milan Jokanović, újvidéki szobrászművész alkotása, amely sokáig a Vöröskereszt épületében volt elhelyezve. A szabadkai szervezet pénzeszközöket különített el, és saját költségén állíttatta fel mai helyére a szobrot, amely egy vörös gránittalapzatra került. Az emlékművet fekete öntöttvas kerítés veszi körbe. A szabadkai Vöröskereszt munkatársai és önkéntesei azóta is minden évben május 8-a, a Nemzetközi Vöröskereszt napja alkalmából megkoszorúzzák Jean Henri Dunant mellszobrát.