Valamivel tisztább levegőt lélegezhettünk be az idei év első tíz havában a tavalyi év ugyanezen periódusához viszonyítva, állítják a szakemberek a szabadkai levegőszennyezettséget vizsgáló mérőállomások adatai alapján.
Mirjana Bonić, a szabadkai Közegészségügyi Intézet légszennyezést vizsgáló szakembere lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a 2020-as évben a szállóporrészecskék száma sokkal kevesebbszer lépte át légszennyezettség megengedett értékét, mint tavaly.
(Fotó: Gergely Árpád)
– Tavaly márciusban 16 napon át volt szennyezett a levegő, az idei év harmadik hónapjában viszont csak 11 napig. Az áprilisra vonatkozó adatok szerint tavaly 10 napon át volt magas a légszennyezettség, míg idén ugyanabban a hónapban csak 5 napig. A 2019-es év májusától augusztusáig terjedő időszakában egy napon volt rossz minőségű a levegő, idén ugyanekkor egy nap sem lépte át a megengedett értékeket a porrészecskék száma, azaz kiváló volt a légminőség. Az őszi hónapokat tekintve szeptemberben és októberben körülbelül 10–10 nappal kevesebb volt idén azon napok száma, amikor rossz minőségű levegőt lélegeztünk be – részletezte a szakember.
Meglehetősen pozitív hatással volt a légminőségre a gépjárművek kevesebb használata idén márciusban és áprilisban, de nem csak a közlekedési eszközök befolyásolják a levegő tisztaságát.
– A levegő minőségére a hőmérséklet, az évszak, a légmozgás és a domborzat is hatással vannak. A mérések adatai alapján megállapítható, hogy napszakonként is változik a részecskék koncentrációja. A fűtésidényben a háztartások önálló fűtése emeli a szennyezettség mértékét, tavasszal és nyáron viszont tisztább a levegő. Két levegőminőséget mérő állomás van a város területén: az egyik automataállomás az új városháza előtti útkereszteződésnél áll, ott óránként történik a mérés, a másik pedig a Sonja Marinković Általános Iskola udvarában található, ahonnan napi adatokat kapunk. Az elmúlt évek során folyamatosan vizsgáljuk a szállóporrészecskék sűrűségét, és megállapítható, hogy a szabadkai levegő minősége a harmadik kategóriába tartozik, azaz túlzottan szennyezett. A PM10 és PM2,5 mikroméretű szállóporrészecskék égéstermékek által keletkeznek, minél kisebbek, annál tovább maradnak a levegőben, és annál mélyebbre kerülnek az emberi légzőrendszerben. A PM 2,5 mikroméretű szállóporrészecskék a legegészségtelenebbek az emberi szervezetre, hisz ezek maradnak a legtovább a levegőben, illetve ezek a mikroszkopikus részecskék jutnak el legmélyebbre a testünkben, a légzőszerveinken keresztül egészen a tüdőnkig hatolnak. A gyerekek, az állapotos nők, az idősek és a krónikus betegségben szenvedők tartoznak a lakosság érzékenyebb részéhez, őket különösen veszélyeztetheti a szennyezett levegő – magyarázta Mirjana Bonić.
Október közepén kezdődött a fűtésidény, és amíg tart, a szállóporrészecskék magasabb koncentrációjára számíthatunk. A szakemberek szerint a levegő minőségének javulása érdekében jobb lenne, ha minél több háztartás az önálló fűtési módszerről valamilyen távfűtési rendszerre térne át.
