Jakab Zoltán és felesége néhány évvel ezelőtt kezdett szedertermesztésbe. A szabadkai családi gazdaság mára nyugdíj-kiegészítést jelent számukra, emellett pedig aktívan tartja őket a mindennapokban. A szeder azonban nem tudatos választás volt, hanem egy sikertelen málnatermesztési próbálkozás után fordultak ebbe az irányba.
Jakab Zoltán elmondta, hogy eredetileg más terveik voltak a telkükkel. Az egykori akácost és a rendszeresen elfagyó sárgabarackost felszámolták, majd új lehetőségeket kerestek. Mivel egy közeli földieper-ültetvény mellett látták, hogy málnát termesztenek, ők is ezt szerették volna kipróbálni. A faiskolában viszont a málna mellett szedertöveket is árultak.
– Elhoztuk a málnát, de próbaképpen vettünk néhány tő szedret is. Nem is nagyon foglalkoztunk vele, azt gondoltuk, majd lesz valami. Abban az évben azonban megjelent egy apró fekete bogár, amelyik a málna összes friss hajtását lelegelte. Az egész málnaültetvényünk tönkrement, de a szedret nem érte kár. A feleségem szólt, hogy menjek hátra, nézzem meg, mi történt a szederrel. Gyönyörű, nagy termések voltak rajta, és amikor megkóstoltam, rögtön azt mondtam, felejtsük el a málnát – mesélte.
Mint hangsúlyozta, a döntés utólag nagyon jó választásnak bizonyult. Akkoriban a környéken senki sem foglalkozott szedertermesztéssel, ezért egy olyan piaci rést találtak, amely később biztos megélhetési kiegészítést jelentett számukra.
Jakab Zoltán azt is ismertette, hogy az első komolyabb telepítéskor mintegy négyszáz tövet vásároltak. Akkor még semmilyen tapasztalatuk nem volt a szedertermesztésben, ezért folyamatosan tanulták a szakmát.
– Hat-hét éve volt ez. Az első évben csak ültet az ember és gondozza a növényt, termés még nincs. A következő évben megjelennek a hatalmas hajtások, de mi még azt sem tudtuk, milyen magas oszlopokat kellene építeni. Mindent menet közben tanultunk meg – fogalmazott a termesztő.
Elmondta azt is, hogy a homokos talaj ugyan nem a legideálisabb közeg a szeder számára, de jól alkalmazkodik hozzá. A növény fejlődik és terem, de a megfelelő terméshozam érdekében folyamatos gondozást igényel.
A termelő szerint a szeder egyik legnagyobb előnye, hogy az ára jóval kiegyensúlyozottabb, mint sok más idénygyümölcsé.
– Az idén is már egy hónapja tart a szüret, és az ára gyakorlatilag ugyanannyi, mint amikor elkezdődött. A piacokon 800 és 1200 dinár között mozog kilogrammonként, attól függően, hogyan csomagolják. Persze vannak, akik Szerbia más részeiből hoznak nagyobb mennyiséget, és olcsóbban árulják, de az már nem friss. Mi mindig csak frissen szedett gyümölcsöt adunk el. Ha hajnalban kell vinni, akkor előző este szedjük le – hangsúlyozta.
Mint megtudtuk, a szeder termesztése sokkal több munkát igényel, mint azt sokan gondolják. Egész évben folyamatosan akad tennivaló, ráadásul a növény sajátos fejlődése miatt minden munkafolyamat külön odafigyelést igényel.
– Ami most terem, az a vessző jövőre már nem hoz termést. Közben viszont folyamatosan nőnek az új hajtások, amelyek majd a következő évben teremnek. Ezeket nem szabad megsérteni, mert akkor a jövő évi termést veszítjük el. Tavasszal az elszáradt vesszőket tőből kivágjuk, az újakat pedig fel kell vezetni. Ez a két telepített sor nekünk nagyjából egy hónapnyi metszési munkát jelent minden évben – ismertette.
A termesztő elmondta, hogy a szeder napos, szélvédett helyen fejlődik a legjobban, aszály idején pedig rendszeres öntözést igényel. A magasra növő vesszők miatt erős támrendszerre is szükség van. Jakab Zoltán kitért arra is, hogy sokan még mindig a régi, vadon termő szeder ízével azonosítják ezt a gyümölcsöt.
– Sokan azt hiszik, hogy ez ugyanaz a fanyar vad szeder, amit gyerekkorukból ismernek. Aztán megkóstolják, és azt mondják, hogy ez szinte mézédes. Nagyon sokan csak ekkor döbbennek rá, hogy a termesztett szeder teljesen más. Ezért próbáljuk népszerűsíteni, megmutatni, milyen értékes gyümölcsről van szó – ismertette.
Jakab Zoltán elmondta, a szedernek az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásaira is igyekeznek felhívni a figyelmet. Mint ismertette, a gyümölcs gazdag C-, A-, E- és K-vitaminban, emellett jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot, magnéziumot és mangánt. Antioxidáns-tartalma hozzájárul a sejtek védelméhez, magas rosttartalma pedig támogatja az emésztést. Hozzátette, a szeder rendszeres fogyasztása az immunrendszer, valamint a szív- és érrendszer működésére is kedvező hatással lehet, emellett gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik.
Nyitókép: Fotó: Herczeg Zsolt
