Szabadka elveszett öröksége

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik. 

Egy teljesen úttörő ötlettel indult 1879-ben Szabadka első gőzfürdőjének története. Bár kezdetben kétkezi munkások látogatták a létesítményt, a tisztes polgárok messziről elkerülték. A tulajdonos, Joó Dezső újító szelleme végül a lakosság közkedvelt fürdőjévé tette a helyet. A későbbi tulajdonosa után a Fekete fürdőként elhíresült épület generációknak jelentette a kikapcsolódást és a sportot. A hetvenes évek óta tartó elhanyagoltság miatt azonban mára az enyészeté lett. Az épület nem áll műemléki védelem alatt.

1879-ben Joó Dezső élelmiszer-kereskedő és üzlettársa, Fürst Emánuel, akik a pénzváltó és a zálogház működtetésével már alaposan kitanulták a kockázatos vállalkozások csínját-bínját, hatalmas összeget, 30 000 forintot fektettek egy teljesen úttörő elképzelésbe, megépítették Szabadka első gőzfürdőjét.
 

A vállalkozás indulása azonban nem volt zökkenőmentes, a fürdő kezdetben nem a polgárok körében aratott sikert. Elsősorban a fürdőszoba nélküli otthonok lakói, mint például a kétkezi iparosok keresték fel a létesítményt, hogy tisztálkodjanak. Ugyanakkor a helyi prostituáltak is idejártak fürödni és vendégeket fogadni. A Fekete fürdőre vonatkozó történelmi adatok kapcsán Vass Géza történész nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, a kezdetekben a Fekete fürdő nem egy elit hely volt. Sokkal inkább egy sötét, kétes hírű zugként tartották számon, amelytől a tisztes lakosok távolt tartották magukat. A korabeli lapokból azt is lehet tudni, hogy nézett ki a fürdő akkoriban.

– A fürdő előtt egy kis díszkert volt. Innen a vendég a fogadóterembe lépett be, amely egyúttal vendéglő is volt. Ebből fedett folyosón át az út a kádfürdőbe vezetett, amelyben magas márványkádak várták a fürdőzőket. A kádak között volt egy családi fürdő, amely több személyt is befogadott. A fedett folyosó végén kapott helyet a gőzfürdő. A hátsó teremben voltak a zuhanyok, amelyek közül a korabeli újságok a villanyos zuhanyt emelték ki. Erről nincs bővebb információ, így nem tudjuk, hogy nézhetett ki. Innen a frigidáriumba jutott a fürdőző. A fürdő kútja is párját ritkította. A gőzgép a legújabb találmányok közé tartozott. A munkabeosztás szerint délelőtt gőz, délután pedig társasfürdő volt vehető – ismertette Vass Géza a korabeli lapok leírásait.

Joó Dezső igazi újító szellem volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 1891-ben saját szabadalmat nyújtott be az artézi kutak fúrására. Innovatív látásmódja a fürdő folyamatos modernizálásában is megmutatkozott. 1893-ban a szabadkai közvélemény helyesléssel fogadta, hogy Joó bővítette fürdőjét, noha egyébként korántsem volt jellemző a konzervatív Szabadkára az újdonságok iránti nyitottság. Az új fürdő című írásban a Bačvanin című lap a következőképpen emlékezett meg a felújított fürdő megnyitásáról: „Az eddigi gőzfürdő tulajdonosa, Joó Dezső úr megnagyobbította fürdőjét, mégpedig oly módon, hogy kibővítette egy hosszú szárnnyal, amelyben a mai kor követelményeinek megfelelő gyönyörűséges nagy, langyos vizű medencét épített és egy kisebb, hidegvizest, és sok nagyon jó zuhanyzót.” Vass Géza történész elmondta, a felújítást követően Joó Dezső új tartalmakkal igyekezett visszanyerni a látogatókat. Állandó orvosi felügyeletet vezetett be, gyógyerejű sziksó terápiát is alkalmaztak itt, masszázskamrát és fodrászatot alakított ki, továbbá tyúkszemirtással is kedvezett a vendégeknek. A XX. század hetvenes éveiben a fürdő még mindig használatban volt, mára azonban az egykori Fekete fürdőből vajmi kevés maradt.

– A századfordulóra 36 méter hosszúságúra építették át. Ekkor már volt benne egy téli és egy nyári uszoda, artézi kút és gőzfürdő. A medence 1899 júniusában készült el. A későbbiekben sok szabadkai itt tanult meg úszni. Volt úszómester is, aki 35 krajcárért tartott órákat. Ebben az évben halt meg Joó Dezső. Halála után özvegye tovább folytatta a vállalkozást, majd az első világháború után adta el a fürdőt Fekete Dánielnek. Innen ered a Fekete fürdő név is – mondta el Vass Géza. A XX. század hetvenes éveiben a komplexum még működött, mára viszont az egykori Fekete fürdőből szinte semmi sem maradt. A fenntartás hiánya és a funkcióvesztés miatt az épület állapota teljesen megromlott.

A Fekete fürdő állapotával kapcsolatos kérdéseinkkel a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézethez fordultunk. Szűcs Balázs, az intézet igazgatója elmondta, nem áll műemlékvédelem alatt a szabadkai Fekete fürdő épülete, amely az elmúlt évtizedek elhanyagoltsága miatt mára nagyon rossz állapotba került. Szakértői vélemények szerint az ingatlan esetében hagyományos felújításról már nem lehet beszélni, a komplexumot kizárólag a nulláról kiinduló, teljes körű rekonstrukcióval lehetne visszailleszteni a városképbe.

– A hetvenes évek eleje óta használaton kívül lévő, mintegy ötven éve az enyészetnek átadott egykori gőzfürdő állapota különösen az utóbbi húsz évben romlott le drasztikusan. Az épület mára elveszítette a tetőszerkezetének egy részét, a tartófalak a folyamatos beázások miatt szétáztak és beomlottak. A romos területet a lakosság részben illegális szemétlerakóként használta, bár a parcellát időről időre megtisztítják, a környezet rendezetlensége és a gyomosodás folyamatosan visszatérő problémát jelent – mondta el Szűcs Balázs. Mivel a falak szerkezetileg meggyengültek és jórészt megsemmisültek, az épületegyüttes megmentése a gyakorlatban egy teljes körű újjáépítést jelentene. Bár a korabeli tervek és régi fényképek rendelkezésre állnak, így a fürdő elviekben az eredeti formájában rekonstruálható lenne, a megvalósítás kizárólag a mindenkori tulajdonos vagy egy új befektető szándékán és anyagi szerepvállalásán múlik.

– Jelenleg az objektum nem élvez műemléki védettséget. Ugyanakkor, mivel a terület a belvárosban helyezkedik el, egy esetleges újjáépítési szándék esetén a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szakmai segítséget nyújtana, meghatározná a kivitelezés feltételeit, illetve támogatná a szükséges kutatómunkát. Az intézetnek és a város lakosainak egyaránt érdeke lenne, hogy a történelmi épület visszanyerje régi fényét, a realitásokat tekintve azonban jelenleg csekély az esély egy ilyen nagyszabású magánberuházás megvalósulására – összegezte gondolatait Szűcs Balázs.

A Magyar Szó tudomására jutott, hogy a jelenlegi társtulajdonosok feltett szándéka a Fekete fürdő felújítása. Ehhez kapcsolódó kérdéseinkkel felkerestük őket, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ.

A Magyar Szó 1969. január 12-én megjelent számának 21. oldalán Szántó Zoltán, napilapunk sportrovatának egykori újságírója képriportban számolt be a Fekete fürdőben zajló úszásoktatásról: