A szabadkai Városháza dísztermében tartották meg a IV. MCC Pedagóguskonferenciát, amely a Gyökerek és iránytűk a nevelésben címet viselte, középpontba állítva a kamaszkor, az identitás és a pedagógiai megújulás kérdéseit a 21. században.
A konferencia céljairól és jelentőségéről Varga Diósi Viola, a vajdasági Mathias Corvinus Collegium ügyvezetője beszélt, aki az intézmény tehetséggondozó programjának szerepét ismertette, valamint hangsúlyozta a pedagógusok és a szülők bevonásának fontosságát. Rámutatott arra is, hogy az oktatásban tapasztalható változások új kihívások elé állítják a tanárokat.
– Az utóbbi években számtalan kihívással szembesülnek a pedagógusok, ilyen a kortárs csoportok hatása, a felgyorsuló világ, a digitális eszközök jelenléte mind meghatározzák az oktatást és a fiatalok lelki állapotát is. A konferencián ezeknek a kihívásoknak a részbeni megválaszolását tűzték ki célul. A pedagógusokkal való állandó kommunikáció, a szülőkkel való kapcsolattartás legalább annyira fontos, mint a diákok képzése. A diákok iskolán kívüli képzését az MCC immár 30 éve végzi, és ez a munka, amit az intézmény elvégzett az évek alatt, a Kárpát-medence legnagyobb és legjelentősebb tehetséggondozó intézményévé emelte. Örülök annak, hogy ez a munka immár másfél éve Vajdaságban is folyik, és ennek a munkának önök, a pedagógusok, akik a gyermekekkel nap mint nap találkoznak, az egyik legfőbb letéteményesei – mondta el Varga Diósi Viola.
A szakmai program részeként Fehérpataky Balázs, az MCC Fiatal Tehetség Programjának igazgatója Ösztönös és tudatos módszereink – Konfliktuskezelés az iskolában címmel tartott előadást, amelyben a konfliktusok kezelésének lehetőségeit ismertette. Elmondta, hogy az iskolai konfliktusok a pedagógus mindennapjainak részei, ugyanakkor gyakran nehézséget okoznak, ezért fontos ezek tudatos kezelése.
Herczeg Zsolt felvétele
Herczeg Zsolt felvétele
– Előadásom azt vizsgálja, hogyan működnek ösztönös reakcióink, és miként alakíthatók át tudatos, pedagógiailag hatékony konfliktuskezelési módszerekké. Rávilágítunk a tipikus iskolai helyzetek mögött meghúzódó okokra, valamint azokra a kommunikációs eszközökre, amelyek segítik a feszültségek csökkentését. Interaktív példákon keresztül keresünk megoldásokat tanár–diák és diák–diák konfliktusokra egyaránt. Évekkel ezelőtt elkezdett szépen lassan beszivárogni a magyar nyelvbe és a köztudatba a bullying kifejezés, amikor a gyerekek elkezdik piszkálni, bántani egymást. Láttam, hogy a hagyományos konfliktuskezelési helyzetekben ez nem működik, ezért fordultam a bullying jelenség felé – mondta el Fehérpataky Balázs.
A szakember ezt követően saját tapasztalatairól és kutatói munkájáról beszélt, amely során nemzetközi példákat is megismert.
– Én ahhoz a magyarországi iskolához csatlakoztam, amely ezt bántalmazásnak nevezi, ez a Debreceni Egyetem kutatócsoportja volt, és volt alkalmam Finnországban tanulmányozni egy későbbi nemzetközivé váló bullying csökkentő programot. Ezt a programot kollégáinkkal Magyarországra behoztuk, ott adaptáltuk, nemcsak lefordítottuk, hanem a magyar kulturális viszonyokra is alkalmaztuk. Ezek a tapasztalatok adják az alapját annak, hogy ma a konfliktuskezelésről beszélhetek – hangsúlyozta Fehérpataky Balázs.
A konferencián résztvevő pedagógusok emellett további előadásokat is meghallgathattak, Szokatlan úton – Archaikus modellek alkalmazása az iskolai szervezetfejlesztésben és a tehetséggondozó munkában címmel dr. Zalay Szabolcs, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium igazgatója tartott előadást, míg az Állj mellé! Használati útmutató felnövekvő gyermekeinkhez című előadást Tapolyai Emőke klinikai és pasztorál pszichológus, szexológus és felsővezetői coach ismertette.
Nyitókép: Herczeg Zsolt felvétele
