A magyar nők ereje

Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.

Belgrádban szervezték meg az Interparlamentáris Unió (IPU) Parlamenti Képviselőnők Világkonferenciáját, ahol a nyitónap Az akadályok lebontása az egyenlőség előtt: Középpontban a sztereotípiák és a negatív társadalmi normák elnevezésű panelbeszélgetésen Forsthoffer Ágnes, a Magyaar Országgyűlés elnöke is felszólalt. Egyebek mellett a Tisza Párt mozgósító erejéről és földcsuszamlásszerű választási győzelméről beszélt, külön kitérve a nők szerepére a Tisza Párt zászlaja alatt megkezdett folyamatokban, illetve mozgósításban, továbbá a képviselőnők számának növekedésére a Magyar Országgyűlésben, de a magyar társadalom-közélet patriarchális jellegéről is beszélt. Aláhúzta: elengedhetetlen, hogy a nemek közötti egyenlőségről folytatott párbeszédbe a férfiak is bekapcsolódjanak.

Kiemelte, hiszi, hogy az adott tisztség minden egyes képviselőnő számára nem a hatalomgyakorlásról, hanem a példamutatásról szól. „Minden egyes nap bizonyítjuk, hogy az emberi kvalitások, az elkötelezettség és a magasfokú politikai felelősség nem nemtől függő értékek” – hangsúlyozta. Elmondta: az áprilisi magyarországi választások történelmi fordulatot hoztak, olyan emberek kapcsolódtak be a közéletbe, akik korábban soha nem voltak aktívak a politikában. Rámutatott, az Országgyűlés új összetételében a képviselőnők aránya majdnem megduplázódott, így most már megközelíti a globális átlagot. Értékelése szerint a nők korábbi alacsony képviseleti aránya a magyar politikai kultúra patriarchális természetével magyarázható. „A média az eddigiekben általában passzív, érzelmi szerepekben ábrázolta a nőket, míg a közéletet még a férfiak számára is rémísztő, megterhelő harctérként. A közéleti és politikai viták minősége sokkal rosszabb lett” – hangsúlyozta.

Forsthoffer Ágnes a folytatásban történelmi példák révén szemléltette, hogy a magyar nőknek nem egyszer sikerült már marginalizált politikai pozíciójukbol úgy kilépniuk, hogy a kritikus pillanatokban döntő szerepet játszottak a közösség sorsának alakításában. Példaként az egri nők hősies helytállását emelte ki.

Szavai szerint az egri nők története is azt mutatja, hogy a személyes, érzelmi motiváció az egyik legerősebb hajtóerő, amely a nőket a közélet, a közösségi cselekvés irányába mozdítja.

Kiemelte, a Tisza Párt elsöprő választási győzelme a korábbi kormánypártal szemben folyamatosan erősödő társadalmi elégedetlenséggel magyarázható. „A kormányzati kommunikáció, amely éveken át »hazugságokra, karaktergyilkosságokra, gyűlöletkeltésre és félelemkeltésre« épült társadalmi csoportokat és családokat szakított szét. Sokan elhagyták az országot, a közéletet mély erkölcsi válság jellemezte, és ez ösztönözte aktív közéleti szerepvállalásra a nőket” – fogtalmazott.

Forsthoffer Ágnes elmondta, a választások eredményeként nemcsak a képviselőnők aránya növekedett, hanem több nő került vezetői tisztségbe: az Országgyűlés hat alelnöke közül három nő, a kormánypárt parlamenti frakcióját szintén nő vezeti, a 20 parlamenti bizottság közül nyolc élén áll női. Hozzátette, mindemellett az új magyar kormány tagjainak mintegy egynegyede nő, egyikük egyben miniszterelnök-helyettes. Nők vezetnek számos fontos minisztériumot, egyebek mellett a külügyi, az oktatási és gyermekügyi, az igazságügyi, valamint a vidék- és településfejlesztési tárcákat, sorolta Forsthoffer Ágnes.