Június elsejétől a gyakorlatban is alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyeket az organikus termelés szabályozása céljával érvényesítettek Szerbiában múlt év december közepén. A gyakorlati érvényesítést annak érdekében halasztották el több mint fél évvel a törvény elfogadásától, hogy a cégek össze tudják hangolni a tevékenységüket az új standardokkal, és az intézmények fel tudjanak készülni a rendelkezések megvalósítására.
Az új törvény első alkalommal vezeti be a szerbiai organikus termelők adatbázisát. Többek között azt a kötelezettséget is előírja, hogy a termelőknek be kell jelenteniük a tevékenységeiket az illetékes szerveknél ahhoz, hogy biotermelésüket elismerjék és termékeiket organikusként értékesíthessék. A törvény meghatározza az organikus termelés általános és egyedi elveit, és rendelkezik a biotermékek jelölésének és reklámozásának módjáról is. Emellett az ellenőrzést, a tanúsítvány kérelmezését és kiadását is szabályozza, valamint az ezzel kapcsolatos más hivatalos eljárások levezetésének módját is meghatározza.
A jövőben a feldolgozók nem lehetnek sem a termelés szervezői, sem pedig egy teljes termékcsoportra kiállított tanúsítvány címzettei: június elsejétől erre kizárólag a jogi személyként csoportosuló termelők tarthatnak igényt – emelik ki a szabályozás legfontosabb elemeit a szakemberek.
Dávid Csilla felvétele
Azt is hangsúlyozzák, hogy az organikus termelés folyamán tilos genetikailag módosított organizmusokat (GMO) vagy azokat tartalmazó termékeket használni. A rendelkezések azt is kimondják, hogy a feldolgozás folyamán is mellőzni kell a szereket. A szabályozás nem fogadja el organikusként azokat a termékeket sem, amelyeknél növényvédelmi szereket, tápokat, talajdúsítókat, mikroorganizmusokat vagy állati eredetű adalékokat használtak a termelők.
A rendelkezéseket a termelés összes szakaszára vonatkoztatják, mind a növénytermesztésnél, mind az állattenyésztésnél, beleértve a méhészetet is. Ugyanakkor a szabályozás vonatkozik minden személyre, aki részt vesz a termelésben, a termékek előkészítésében, megjelölésében és értékesítésében, de a termékek behozatalakor és kivitelekor is érvényesítik a rendelkezéseket, amelyeket azonban nem vonatkoznak a közétkeztetést biztosító objektumokban készülő ételekre – mutattak rá az új rendelkezések elemzői.
A törvény ismertetőjében hangsúlyozzák, hogy a rendelkezések érvényesítése a környezetvédelmet is szolgálja, hiszen a biológiai sokféleség magas szintje csökkenti a környezetszennyezést. A szabályozással az állatok jólétét is támogatják, de ösztönzik a rövid értékesítési folyamatok elterjedését és a helyi termelést is. Emellett hozzásegítenek az őshonos fajták megőrzéséhez – áll a szabályozás ismertetőjében.
Az illetékes minisztérium közleményében azt is kiemelték, hogy az új törvény értelmében a jövőben a vegyszer- és tápmentesen előállított termékeket az ökológiai és az organikus szavakkal jelölik majd, de a felismerhetőséget az org, az eko vagy a bio előtagokkal is jelezhetik azok, akik megszerezték a tanúsítványt. Emellett a termékeken szerepelni fog egy nemzeti jelölés, amelynek kinézetét az illetékes minisztérium határozza meg.
A törvényes rendelkezések megszegésére ötezertől hárommillió dinárig terjedő büntetéseket szabtak ki.
Dávid Csilla felvétele
Hány biotermelő van az országban?
Az organikus termelés kezdetéről és fejlődéséről Szerbiában többnyire az ezzel foglalkozó termelők egyesületei, szövetségei és csoportosulásai írnak portáljaikon. Egyik ilyen szakmai csoportosulás a Serbia organica, amely egy tanulmányt is kiadott a hazai biotermelés fejlődéséről 2020-ig. Ebben kiemelik, hogy az organikus termelés metódusait először 1989-ben kezdik el alkalmazni az országban, méghozzá a dél-szerbiai Blace település területén. Itt alapítják meg a DenJuro céget, amely megindítja az első olyan szállítmányt külföldre, amely Szerbiában megtermesztett biogyümölcsöket tartalmaz. A nem állami kezdeményezések 1990-ben folytatódnak, amikor Szabadkán az organikus termelők megalapítják a Terras Egyesületet. A termelést szabályozó első törvényeket még az egykori Jugoszláviában alkotják meg, a 2000-es évek változásaival viszont egyre több befektető, vásárló és érdeklődő csoportosul az egészséges életmódot célzó organikus termelés köré. 2009-ben magalakul a Serbia organica Nemzeti Egyesület is, amely egységesíti az organikus termelőket – állítja a megnevezett egyesület a platformon, amelyen az említett tanulmányt is bemutatják.
Arról viszont, hogy összesen hány biotermelő tevékenykedik az országban, itt sem találunk releváns, mindent átfogó adatokat. A csoportosulások célja elsősorban, hogy helyet teremtsen a piacon a termelőknek: a Mali proizvođači, a Vratimo se na selo vagy a Just Organic elnevezésű platformokon is főként az egyesület tagjait ismertetik.
A hivatalos szervek oldalai és jelentései között kutatva csak a mezőgazdasági minisztérium honlapján találunk egy bejegyzést, mely 2011-től 2017-ig elemzi az organikus termelés fejlődését az országban. Eszerint 2011-ben 6335 hektár, 2017-ben pedig már 13.423 hektár területen termesztettek organikusan Szerbiában. A termelők száma pedig a 2011-ben 213 volt, ami 2017-re 434-re növekedett, de addigre a termelési folyamatokhoz 5719 partner is csatlakozott. Ugyanebben az évben több mint 23 millió euró értékben valósított meg kivitelt az ágazat.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
