A hónap műtárgya a Szabadkai Városi Múzeumban egy könyvtörténeti ritkaság: a Gazdák naptára az 1923. évre. A puha kötésű kiadvány a múzeum Szakkönyvtárában 1948-as leltári számon, valamint a „Mirnics-gyűjteményen” belül 65-ös számon szerepel. A naptárat Papdi Izabella könyvtáros írásával mutatjuk be.
Az 1923-as Gazdák naptára 1982-ben került be a könyvtárba további 226 címmel együtt, a szabadkai Művelődési Önigazgatási Érdekközösség ajándékaként. A kiadvány Mirnics Béla (1946–2008) gyűjteményéhez tartozott. A 7 Nap című hetilap 1978. június 16-i számában megjelent interjúban az akkor 32 éves szabadkai szoftverfejlesztő és orvostanhallgató, Szabó-Hangya Teréz újságíró kérdésére válaszolva hangsúlyozta, hogy mindent gyűjt, ami valamilyen módon Szabadkához kapcsolódik, azzal a szándékkal, hogy megóvja azokat a feledéstől.
Az 1923-as évre szóló, 158 oldalas Gazdák naptára lehetőséget nyújtott az olvasónak a művelődésre és a szórakozásra is. Kiadója a szabadkai Minerva Nyomda és Lapkiadó Részvénytársaság volt. A két világháború között a naptárkiadás virágkorát élte. Különösen nagy számban jelentek meg a kisebbségi nyelveken kiadott naptárak.
Minden naptár elengedhetetlen részét képezi az év napjainak, heteinek és hónapjainak áttekintése. A vizsgált naptárban a Julianus- és a Gergely-naptár szerinti dátumok külön szerepelnek. Minden hónap fejlécében az asztrológiai szimbólumok mellett egy rajz is található, amelynek témája megfelel az adott hónapnak: például januárban egy gallyakat cipelő asszonyt, márciusban egy ökrökkel szántó férfit, decemberben pedig gyerekeket és a Mikulást látjuk.
Az olvasó tájékozódhat az 1923. év időjárási előrejelzéséről, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz bolygók mozgásáról, valamint a névnapok megünneplésének dátumairól, továbbá a vajdasági vásárokról és a heti piacnapokról. Az egész évre szóló tanácsok közül kiemeljük a január hónapra vonatkozókat: a hideg napokon húsfogyasztással melegítsük a szervezetet; gondoskodjunk a szobanövényekről, a pincében tárolt zöldségekről, a gyümölcsösről és a borról; valamint a szélfúvás iránya alapján felismerhetjük az időjárás változását.
A naptár tulajdonosának lehetősége van négy oldalon jegyzetelni a bevételeiről, kiadásairól és a következő évre vonatkozó tervekről. Az információk között megtaláljuk a postai szolgáltatások díjszabását (levelek, csomagok, táviratok feladása), valamint a telefonhasználat díjait is. Ismertetik a katolikus, az ortodox, a református és az evangélikus egyház szervezeti felépítését a tisztségviselők neveivel együtt. Az aracsi templom, a szabadkai ferences kolostor és templom, a bácsi ferences kolostor, az apatini római katolikus templom, valamint a bodjani kolostor a vajdasági vallási műemlékeket bemutató részben következik. A szöveget a vallási épületekről készült fényképek illusztrálják.
Dr. Pach Henrik háromoldalas írásában tanácsokat ad az egészség megőrzéséhez. Egy másik, aláírás nélküli szöveg, az európai népek körében végzett kutatás eredményeit ismerteti a bor-, sör- és pálinkafogyasztásról. Az irodalmi mellékletek között tíz elbeszélés és három vers szerepel pl. Móricz Zsigmondtól, Tömörkény Istvántól, Thury Zoltántól és Déry Tibortól. Petőfi Sándor születésének századik évfordulója alkalmából helyet kapott egy, a költő életét és munkásságát bemutató írás is. Az egyik illusztrált szöveg részletesen bemutatja I. Karađorđević Sándor és Mária román hercegnő 1922. június 8-án Belgrádban tartott esküvőjét. A naptár három oldalt szentel a jugoszláviai magyarok zentai találkozójának, amelyre 1922. szeptember 27-én került sor. A kiadvány végén különböző szabadkai, zombori, zentai, újvidéki, nagybecskereki, zágrábi stb. vállalatok hirdetései találhatók.
A Szerb Közös Katalógus (COBIB.SR) szerint a szabadkai Múzeum példányán kívül ennek a naptárnak egy példánya megtalálható a Szerb Matica Könyvtárának gyűjteményében. Ők őrzik a Gazdák naptárának 1923 és 1928 közötti példányait is. Bognár Irén, Pálfi Anita és Omerović Heléna, a Calendaria in Zabathka című elektronikus kiállítás katalógus szerzői rámutatnak a Szabadkai Városi Könyvtárban megtalálható az 1931-re vonatkozó Gazdák naptára kilencedik kötetére.
A Szabadkai Városi Múzeum szakkönyvtára számos, különböző korszakból és különböző nyelveken megjelent naptárt őriz, ez a példány azonban azért különleges, mert a Minerva nyomdában készült, amely éppen abban az épületben működött, ahol ma a szabadkai múzeum található. Tehát a bemutatott példányt éppen abban az épületben őrzik, ahol egykor megszerkesztették és nyomtatták.
