Tegnap és ma nyílt napot tartottak, tartanak a szabadkai szennyvíztisztítóban. A Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat által működtetett üzem az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját, és a nyílt nap lehetőséget nyújt a polgároknak, hogy megismerjék a működését. Az érdeklődők előzetes regisztráció után szervezetten juthatnak ki a telepre, ahol a közvállalat szakemberei vezetik körbe őket. A jubileum apropóján Sugár Györggyel, a Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatójával beszélgettünk a szennyvíztisztító múltjáról és jelenéről.
– A világban számtalan különféle üzem tart rendszeresen nyílt napokat, és a kollégáim és én is gyakran kapunk kérdéseket a szennyvíztisztítóval kapcsolatban, sokan még azt sem tudják, hogy az hol található. Innen jött az ötlet, hogy mi is tartsunk nyílt napot, hogy a laikusok betekintést nyerjenek a szennyvíztisztító munkájába. Az üzem története az 1970-es évek elején kezdődött. A Palicsi-tó lecsapolását követően a városvezetés úgy döntött, hogy valahogy meg kell akadályozni a tó további szennyezését, és megépítették az akkori Jugoszlávia első szennyvíztisztító telepét, ami alapos tisztítást produkált. A szennyvíztisztítót 1975-ben helyezték üzembe, és az akkori legmodernebb technológiával működött. 2009-ig üzemelt így. Ezt megelőzően született meg a döntés a fejlesztéséről – mondta Sugár György.
A szennyvíztisztítót több szempontból kellett fejleszteni. Egyrészt növelni kellett a kapacitását, hisz a város növekedésével és az ipar fejlődésével a korábbi tisztító nem tudta követni az igényeket. A másik fontos pont a tisztítási hatásfok növelése volt, hisz a korábbi technológia nem irányozta elő a harmadik tisztítási fokozatot, amivel a tápanyagokat, a nitrogént és a foszfort távolítják el a szennyvízből, ami nagy hatással van a tisztított szennyvizet befogadó közeg, esetünkben a Palicsi-tó vizének minőségére. A harmadik szempont az iszapkezelés bevezetése volt.
– A szennyvíz tisztítása során iszap keletkezik, és ezzel az iszappal is kezdeni kell valamit. A mai szennyvíztisztítók iszapkezelést is végeznek, és ez nálunk is így van. Az iszapot egy anaerob rothasztásnak veszik alá, aminek során speciális, légmentes körülmények között olyan folyamatok zajlanak le, hogy 16–20 nap alatt a fertőzött iszapból stabilizált, köztes termék keletkezik. Emellett biogázt is előállítunk. Ez utóbbi üzemanyagként szolgál, hisz a telepen két gázmotorunk is van, így hőt és elektromos áramot is elő tudunk állítani. A hőt a már említett anaerob folyamat körülményeinek biztosítása során használjuk fel, míg az elektromos áramot a szennyvíztisztító használja fel, és ez az üzem áramigényének körülbelül 20–40 százalék fedezi – hallhattuk az igazgatótól.
A szennyvíztisztítót sok kritika éri a Palicsi-tó szennyezettsége miatt, ám beszélgetőpartnerünk szavai szerint ennek oka nem a tisztítóból kieresztett víz.
– A szennyvíztisztító az Európai Unió standardjai szerint épült, és teljesíti az EU-s szabványok által előírt paramétereket. Mi a vizet a Palicsi-tó egyes szektorába engedjük, és az egyes szektor vízminősége messzemenően a legjobb a négy szektoré közül. A víz a tó négyes szektorában a legszennyezettebb, és a polgárok ezt látják, ezért összekötik a szennyvíztisztítót a víz minőségével. A négyes szektor vízminőségéért nem a víztisztító a felelős. A jövőre vonatkozóan első és legfontosabb feladatunk, hogy a szennyvíztisztító ugyanilyen formában tudjon minél tovább üzemelni. Emellett dolgozunk azon is, hogy minél több villamos áramot állítsunk elő, illetve mindig lépést kell tartanunk az adott rendeletekkel, és amennyiben új rendelet jön ki, szigorítanak a paramétereken, nekünk azokat is teljesítenünk kell – mondta Sugár György.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
