Felismerni és megóvni az értékeket

A szabadkai székhelyű Községközi Műemlékvédelmi Intézetet 1980-ban Szabadka, Zenta ás Zombor község határozata alapján alapították. Az intézet fennállásának 45. évfordulójáról szerdán a szabadkai Artist hotelben emlékeztek meg.

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Szűcs Balázs, az intézmény igazgatója, Lálity Urbán Emese, Szerbia Építésügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumának államtitkára, valamint Góli Csilla, Szabadka Város alpolgármestere.

Szűcs Balázs az intézet történetéről és jelenlegi tevékenységéről is szót ejtett.

– Egy jubileum mindig egy jó alkalom, hogy megálljunk, megnézzük, hogy mi van körülöttünk és egy picit a jövőbe tekintsünk. De a mai nap elsősorban a múltról szól, hisz 45 éve néhány lelkes szakértő megalapította a Községközi Műemlékvédelmi Intézetet. Hogy ez pontosan miért pont ekkor történt, erre nem tudjuk a választ.

A Községközi Műemlékvédelmi Intézet tevékenysége jelenleg jelenleg Szabadka mellett Topolya, Kishegyes, Zenta, Ada, Kikinda, Törökkanizsa és Csóka község területére terjed ki. Az intézet napjainkban húsz emberrel működik, akik nap mint nap küzdenek azért, hogy az épített örökségünk megmaradjon, hogy a településeinkre jellemző épületeket megőrizzék az utókornak, és amennyiben lehetőség van rá, új funkciót adjanak az esetenként rossz állapotban lévő, de értékkel bíró ingatlanoknak.

Szűcs Balázs szavai szerint intézményük már a megalapítását követő időszakban nagy sikereket ért el.

– Szabadka szecessziós öröksége egy nagy érték, de nem tudjuk, hogy az emberek mikor eszméltek rá arra, hogy ez valóban érték. Ami körülvesz bennünket, azt megszokjuk és hajlamosak vagyunk természetesnek venni, és bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy meglássuk benne az értéket. Az örökségvédelem arról szól, hogy megőrizze azt a látképet, ami mellett nap mint nap elmegyünk, ugyanakkor ami miatt a turisták ide utaznak. A munkánk rengeteg terepi munkával jár, próbáljuk nem elhanyagolni a kutató munkát sem, viszont az utóbbi időben a számtalan beruházás miatt rengeteg a napi teendőnk, mi adjuk ki a feltételeket minden olyan épületre, ami műemlékvédelmi szempontból értékes, emellett városrendezési terveket készítünk, ugyanakkor régészettel és néprajzzal is foglalkozunk. Az intézet a történelme során számos eredménnyel büszkélkedhet, de kiemelném azt, hogy már az 1980-as évek elején sikerült levédeni a szabadkai városmagot, és sikerült megmenteni a Zsinagógát, ami akkor nagyon rossz állapotban volt. Ez utóbbi hatalmas eredmény volt, mert abban az időben egy szakrális épületet nem volt könnyű védelem alá helyezni. Talán ekkor indult be az a nagy léptékű hozzáállás, ami jellemzi az intézetet, mert mi mindig hosszú távban gondolkodunk – fogalmazott Szűcs Balázs, hozzátéve, hogy jelenleg a legfontosabb feladatuk a városrendezési tervek módosítása, amivel minél több épületet megmenthetnek, míg a legnagyobb nehézséget az jelenti számukra, hogy a prioritásaik nem egyeznek a befektetők érdekeivel, és ez folyamatos harcra készteti őket.

Lálity Urbán Emese elmondása szerint a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium több projektben is együttműködik az intézettel.

– A Községközi Műemlékvédelmi Intézet az elmúlt negyvenöt évben megalapozta az örökségvédelmet, és egy olyan adatbázist hozott létre, ami alapot nyújt és irányítani tudja az épületek felújítását, rekonstrukcióját. Az intézet munkatársai nagy odafigyeléssel kísérik végig a felújításokat, hogy az épületek visszakapják eredeti fényüket. Az intézettel többek között együtt működtünk a szabadkai vasútállomás felújítása során is, és az állam is tiszteletben tartotta a szakembereik iránymutatásait, és a minisztérium és a vasúti társaság is az instrukcióik alapján dolgozott – hallhattuk az államtitkártól.

Góli Csilla beszédében az örökségvédelem gazdasági szerepéről is szót ejtett.

– Ha műemlékvédelemről beszélünk, nemcsak egy adott épület megóvásáról beszélünk, hanem az egész városrendezés szempontjából fontos, hogy a műemlékvédelem nyitott szemmel járjon a városban, feltételeket szabjon, szabályozzon, hiszen azok az épületek vagy városrészek, amiket levédenek, a közösségünk múltját is őrzik, a városunk történetét mondják el. Ennek gazdasági oldala is van, hisz az épített örökség egy plusz, amit városunk tud adni az ide látogató turistáknak. Mi a jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy urbanisztikai szempontból úgy fejlődjön a város, hogy értékként, forrásként, inspirációként tudja a műemlékeket felhasználni, hogy a jövőben prosperáljon a város – nyilatkozta Góli Csilla, aki szót ejtett arról is, hogy azon is dolgoznak, hogy a lakótömbök a város központjától távolabb létesüljenek, így például sikerült meggátolni, hogy a Gombkötő utcában is többemeletes házak épüljenek.

A köszöntőket követően az érdeklődők egy előadást hallhattak az intézmény történetéről, majd egy beszélgetésre is sor került, aminek fókuszában Szabadka szecessziós öröksége állt.