Rejtett veszély

A téli hónapokhoz közeledve eljön a hagyományos disznóvágások ideje. Ez az az időszak, amikor a legtöbb házi vágás történik, és a húsok feldolgozása is ekkor kezdpdik. A friss, házi készítésű termékek, különösen a füstölt, nyers kolbászok és a kóstolások alkalmával nyersen fogyasztott húsok jelentik a legnagyobb kockázatot, ha a sertés Trichinellával fertőzött. Ez az élősködő fonálféreg az emlősök izomzatában él. Kizárólag húsevéssel terjed, ezért csak ragadozó, dögevő vagy mindenevő emlősöket fertőz meg, köztük az embert is. Vajdaságban 1966-tól vezetik a Trichinella-fertőzésekre vonatkozó statisztikát. A tartományban a legtöbb esetszámot 1985-ben regisztrálták, összesen 907-et, ebből több mint 600 Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovicán). Majd 2005-ben Kishegyesen kavart nagyobb port az az eset, amikor a falu lakói a helyi piacon vásárolt kolbásztól betegedtek meg. Akkor halálos áldozata is volt a fertőzésnek. Az utóbbi években ritkán fordult elő a betegség. A Szabadkai Közegészségügyi Intézet Vajdaságra vonatkozó adata szerint a tavaly egyetlen ehhez kapcsolódó esetet sem jegyeztek, 2023-ban viszont három esetet regisztráltak Dél-Bánátban. Szabadkán és környékén korábban több alkalommal is regisztrálták a fertőzést. Legutóbb 2019-ben, azt megelőzen pedig 2014-ben. A médiában nagy visszhangja volt annak az esetnek is, amely során egy nagyfényi család hét tagja betegedett meg súlyosan, mert nem ellenőriztette a húst, amely mint utólag kiderült, fertőzött volt. A fokozott odafigyelés így továbbra is indokolt. A közfogyasztásra szánt házi sertések húsvizsgálata során a vágóhidakon a hatósági állatorvosok Trichinella-vizsgálat céljából minden állati testből mintát vesznek. Ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív hús kerülhet ki. Házi disznóvágások esetén azonban nem kötelező a vizsgálat elvégeztetése, a szakemberek viszont erősen ajánlják. Faluhelyen jellemző leginkább a háztáji vágás, de itt is akadnak olyanok, akik az ajánlások ellenére sem vizsgáltatják be a húst.
Egy, a nevét nem vállaló férfi sem tartja fontosnak a hús bevizsgáltatását. A téli időszakban ugyan többször is vágnak disznót, kizárólag saját fogyasztásra. Mint mondja, eddig még nem történt baj. A jószágot otthon nevelik, ezért kizártnak tartja, hogy az megfertőződjön parazitával.
A szakemberek viszont óva intenek ettől a gyakorlattól. Szabó Viktor állatorvos szerint tévhit az, hogy az otthon nevelt jószág nem fertőződhet meg, hiszen a sertések elsősorban a patkányoktól kapják el a fertőzést. Ez pedig bármelyik gazdaságban előfordulhat.
– Minden otthon vágot sertés húsát kötelező lenne Trichinella-vizsgálat alá vetni. Megtévesztő lehet az is sokak számára, hogy az állatok leginkább nem mutatnak tüneteket a fertőzöttségtől. Tehát az a legnagyobb probléma, hogy nem tudjuk megállapítani az élő állaton, hogy beteg-e. Kizárólag vágás után lehet kimutatni a fertőzöttséget, diagnosztikai módszerrel. A vizsgálatra olyan részből vett mintát érdemes elvinni, amely folyamatos mozgásban van, míg él az állat. Minél többet mozog egy izom, annál nagyobb a cirkulációja, ezért ez a parazita a rekeszizmot nagyon kedveli. Ha jelen van a szervezetben, akkor itt szinte kivétel nélkül megtalálható, mert ez folyamatosan mozog a légzés és a szívműködés következtében. Miután levágják a sertést, egy kis darabot kell a rekeszizomból elvinni bevizsgáltatni – összegezte Szabó Viktor. Egy komolyabb hőkezelés után kisebb az esélye a fertőzésnek, a szakember mégis azt javasolja, hogy amíg nem kapjuk meg az eredményt, ne együnk a húsból. Ha pedig fertőzött a hús, meg kell semmisíteni, hiszen emberi fogyasztásra nem alkalmas. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre inkább gyakorlattá vált, hogy az emberek bevizsgáltatják a húst, de még így is sokan vannak, akik ezt nem teszik meg.
Az állatról emberre terjedő betegség hazánkban viszonylag ritka, de akár halállal is végződhet. Dr. Bohucki Nebojša, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet járványügyi szakorvosa elmondta, a tünetek a bél- és izomtrichinellózisra oszlanak. A bélrendszeri tünet lehet a láz, a hasmenés, a hányás és a hasi fájdalom. Ezek a tünetek már pár nappal a fertőződés után is jelentkezhetnek. Egyébként a lappangási idő 2-től 28 nap. A második fázis az izomtrichinellózis, tünetei pedig a magas láz, az izomfájdalmak, nyelési és légzési nehézségek, kötőhártya-gyulladás és ödéma. Ez akkor következik be, amikor a lárvák elterjednek az izmokban a véráram útján.
– Az az általános tapasztalat, hogy a betegek leggyakrabban januárban fordulnak orvoshoz a tünetekkel, mivel a legtöbb vágás november végén és december elején van. Ebben az időszakban jellemzően már jelen van az influenza is, és mivel hasonlóak a tünetek, elhúzódik a betegség felismerése. A diagnózis felállítása a tünetek, a fertőzött hús fogyasztásának ténye és vérvizsgálat alapján történik – részletezte a fertőzés felismerésének nehézségeit dr. Bohucki Nebojša. A kezelési lehetőségek kapcsán a szakorvos elmondta, a kezdeti stádiumban, tehát amíg a parazita a bélrendszerben van, lehetőség van a fertőzés kezelésére különféle gyógyszerekkel. Viszont amikor már a lárva bekerült az izomba, a betegség nem kezelhető.
– Fontos elmondani, hogy azok a lárvák, amelyek bekerültek az izomba, a továbbiakban egy innaktív formában várják azt, hogy átkerülhessenek egy másik szervezetbe. Ha emberi testben vannak, ez nem valósulhat meg. Tehát a tünetek néhány hónap után enyhébbek lesznek. A lárva betokozódik az izmokba, és az ember élete végéig ott marad. Ha sok lárva van jelen a szervezetben, allergiás reakció alakulhat ki. Szívelégtelenség, kóros szívritmus, görcsrohamok és súlyos légzési problémák léphetnek fel. Ennek következményeként halál is előfordulhat, de ez ritka – mondta el a betegség lefolyását dr. Bohucki Nebojša.
Amilyen súlyos következményei lehetnek a fertőzésnek, olyan könnyedén megelőzhető a baj. A rekeszizomból származó mintát az állatorvosi állomások többségén be tudjuk vizsgáltatni viszonylag olcsón. A Szabadkai Állategészségügyi Szakintézet (Veterinarski Specijalistički Institut Subotica) laboratóriumában például 726 dinárért.