Egy naptár, egy madárodú

A szalakóta vidékünk egyik legszínpompásabb madara, amelynek példányszáma a 2000-es évek elejére drasztikusan lecsökkent Vajdaságban. Az intenzív mezőgazdasági tevékenység az élőhelyek eltűnését eredményezte. A természetes fészkelőhelyek hiányához vezetett továbbá a nem megfelelő erdőgazdálkodás is, hiszen az öreg, odvas fák eltávolítása hátrányosan érinti az odúban költő madarat. Fontos tudni, hogy a szalakóta másodlagos odúköltő faj, tehát nem tud magának fészkelőhelyet vájni, ezért a harkályfélék üresen maradt odúiban költ. A madárfaj megmentésére indított védelmi program civil kezdeményezésként indult el szakemberek összefogásával. Ennek kezdetekor mindössze 15 pár szalakótát jegyeztek az országban. A cél a populáció csökkenésének megállítása és a madarak visszatelepítése volt. A program kezdetekor a szakemberek feltérképezték, melyek azok az élőhelyek, amelyek alkalmasak arra, hogy szalakóta-élőhelyként működjenek. Ide helyezték ki az általuk készített odúkat. Ezen túlmenően szakmai előadásokon népszerűsítették és vitték át a köztudatba a szalakótavédelem gyakorlati fontosságát. Több mint két évtized távlatából az akció sikeresnek mondható, hiszen napjainkban közel 600 szalakótapár fészkel tájainkon. Az egyik leggazdagabb állomány Szabadka környékén van. Ebben a térségben a Riparia Természetbarátok Egyesületének tagjai viselik szívükön a szalakóták sorsát. Szekeres Levente az egyesület tagjaként aktívan részt vesz az odúk készítésében és kihelyezésében. 
– Szerencsére az utóbbi években a fekete harkálynak és a zöld küllőnek a populációja is megnövekedett. Ezek a madárfajok azok, amelyeknek az elhagyott fészkébe a szalakóta beköltözik. Ezen túlmenően az erdőgazdálkodásban is látható némi szemléletváltás. Egyre több meghagyott száraz, odvas fa van, így a szalakóták újra költhetnek természetes odúkban is. Ehhez azonban kellett az a kezdeti löket, amelyet a szalakóta védelmi program adott – mondta el Szekeres Levente, aki szerint az odú készítése és kihelyezése kulcsfontosságú volt a szaporulat növekedésében. Amellett, hogy Levente aktív természetvédő és madarász, természetfotósként egyedi módon járul hozzá a szalakóták védelméhez. Minden évben természetfotóival illusztrált naptárat értékesít, ennek révén biztosítja a pénzügyi hátteret a szalakóták számára létfontosságú mesterséges fészkelőhelyek kihelyezéséhez.
– A szlogenje az Egy naptár, egy madárodú, de valójában ez sokkal többet jelent. A naptárakból származó bevételt az egyesület nem általános célokra, hanem konkrétan új szalakótaodúk anyagköltségére és kihelyezésének logisztikájára fordítja. Tehát ebből az összegből támogatjuk azokat az embereket is, akik a saját idejüket, felszerelésüket nem kímélve a terepen hozzájárulnak a szalakótaodúk kihelyezéséhez, illetve ahhoz, hogy működjön a szalakóta védelmi program. Tehát ez ennél sokkal többet jelent. Szerbia területein több munkacsoport is működik, mindenhol más-más emberek dolgoznak a szalakóta védelmen. Évente egyszer találkozunk a szalakóta védelmi konferencián. A többnapos programon pedig az odúkészítés is szerepel a napirendi pontok között – részletezte Szekeres Levente, aki azt is elmondta, hogy a naptár megvásárlásával kézzelfoghatóvá válik a segítő szándékú embereknek, hogy közvetlenül is hozzájárultak egy új odú létrejöttéhez. A fészekodúk élettartama azonban véges. Általában öt-hat év után le kell őket cserélni, így új odúra mindig szükség van. Azok, akik segíteni szeretnék a szalakóta védelmi programot, a naptárat 700 dináros áron vásárolhatják meg. Jelentkezni üzenetben Szekeres Levente Facebook-oldalán vagy a 064-921-4602-es telefonszámon lehet.