A Mirko Bogović utca

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Mirko Bogović a Gubecz Máté és a Zentai út között található, és egy XIX. századi horvát író és politikus nevét viseli.
Mirko Bogović a horvátországi Varazsdon született 1816. február 2-án. Katonai iskolában tanult Péterváradon, de 1840-ben otthagyta a katonai pályát és filozófiát, valamint jogot tanult Szombathelyen és Zágrábban. Romantikus, politikai és hazafias témájú szatirikus verseket írt. Az 1851 és 1859 közötti Bach-korszakban a horvát irodalom középszerű alakjának számított. A Neven és a Kolo című folyóiratok szerkesztője volt, továbbá ő alapította a Pripovjesti című horvát újságot. 1867 Zágráb főispánjává nevezték ki, 1871 és 1875 között miniszteri tanácsadó volt Budapesten. 1893. május 4-én hunyt el Zágrábban.

A Mirko Bogović utca a dualizmus korában két különálló utca volt, a Gubecz Máté utca és a Radić fivérek utca közötti szakasza a Vata utca nevet viselte, míg a Radić fivérek utca és a Zentai út közötti szakasza a Kinizsi utca nevet viselte. Ez utóbbi utca Kinizsi Pálról, a magyar történelem egyik legismertebb hadvezéréről, a Mátyás királyról szóló mesék egyik legendás alakjáról kapta elnevezését. Kinizsi Pál születési idejét nem tudni pontosan, de a történészek szerint nemesi származású volt. Annyi mindenesetre tudható, hogy édesapja harcolt Hunyadi János törökellenes hadjárataiban. Kinizsi pályája Mátyás király uralkodása idején meredeken emelkedett felfelé. 1467-ben Máramaros vármegye ispánjává nevezték ki, a következő évben pedig a máramarosi hadjárat egyik alvezéreként szolgált. Hűségéért 1472-ben megkapta Vázsony várát, amelyet később csak Kinizsi váraként emlegettek. Kinizsi a törökök elleni küzdelmeivel írta be magát a magyar történelembe. 1479. október 13-án Báthory István erdélyi vajdával együtt a kenyérmezői csatában hatalmas győzelmet aratott a törökök felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg Kinizsit, aki a következő évben Szendrőnél aratott ismét fényes győzelmet a törökök felett. Emellett számos törökellenes hadjáratot vezetett a török uralom alatt álló Szerbiába. Hadjáratai során tömegesen hozott magával szerbeket, akiket letelepített a déli végeken és katonákként alkalmazta őket. Mátyás király halála után Kinizsi Corvin János ellen fordult és II. Ulászló mellé állt. Corvint a csontmezei csatában győzte le, 1492-ben pedig megsemmisítette a lezüllött fekete sereget. Kinizsi 1494. november 24-én hunyt el.
A Vata és a Kinizsi utcát az I. világháború végét követő impériumváltás után egyesítették. Az így keletkezett új utca akkor kapta mai elnevezését, illetve akkor még csak röviden Bogović utcának nevezték. Az utca a II. világháború után is megtartotta ezt az elnevezést és azóta is őrzi a horvát író, politikus emlékét.