Szabadka Város Önkormányzata és a Kegyeleti Bizottság szervezésében emlékeztek meg vasárnap az 1944/45-ös megtorlások során a városban és környékén ártatlanul kivégzett magyar, horvát, bunyevác, zsidó, német és szerb áldozatokról a Zentai úti temető melletti egykori vesztőhelyen, a Vergődő madár emlékműnél. Az egybegyűltek közösen hajtottak fejet az ártatlan áldozatok emléke előtt. A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A jelenlévőkhöz msgr. dr. Zapletán Géza, a Szabadkai Egyházmegye főesperese, Nt. Harangozó László református püspök, Nt. Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes, valamint Kovács Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség koordinátora szólt. Ezután megkondult a lélekharang és elhangzott a siratóének. Az egybegyűltekhez dr. Csibi Krisztina országgyűlési képviselő, a bukovinai székelyek képviseletében szólt, majd Gyivánovity Dániel, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke mondott alkalmi beszédet.
– Szabadka és egész Vajdaság közössége számára e nap nem csupán a személyes gyász ideje, hanem közös történelmi fájdalmunké is. Az 1944/45-ös megtorlások áldozataira emlékezünk, azokra, akiknek élete ártatlanul szakadt félbe, és akikért sokáig még imádkozni sem lehetett nyilvánosan. Családok vesztek oda, közösségek törtek meg, és hosszú évtizedekig hallgatás fedte e tragédiát, de mi nem feledtünk. Kitartó munkával, igazságkereséssel és bátor kiállással elértük, hogy az ártatlanul kivégzettek nevei ne maradjanak ismeretlenek, hogy a kollektív bűnösség bélyegét eltöröljük, és hogy Szerbia és Magyarország vezetői közösen hajthassanak fejet a vértanúk emléke előtt. Ez nem csupán politikai, hanem erkölcsi győzelem is volt. Elértük, hogy megalakult a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság, amelyet a két ország köztársasági elnökei hoztak létre, négy év után pedig a szerbiai parlament határozatban ítélte el a vajdasági magyar civil lakosság ellen elkövetett atrocitásokat, és a két ország államelnökei közös főhajtáson vettek részt a csúrogi vérengzések áldozatainak akkor felavatott emlékművénél. Egy évvel később, 2014-ben kormányrendelet helyezte hatályon kívül a kollektív bűnösség terhét, és a szerb kormányfő rótta le tiszteletét a 44-es parcellán a kegyelet virágával – húzta alá Gyivánovity Dániel.
A szabadkai városi képviselő-testület elnöke hozzátette, tavaly Pásztor István-díjban részesült Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke és Tomislav Nikolić, a Szerb Köztársaság korábbi elnöke, amiért 2013-ban megtették a legfontosabb lépést, amely a magyar–szerb történelmi megbékéléshez vezetett. Idén pedig Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke kapják meg ezt a díjat. Azt a díjat, amely méltón viseli Pásztor István nevét, azét az emberét, akinek elévülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen érdeme van, amiért a két ország és a két nép közötti jó viszony történelmi csúcson van.
– Évről évre azért gyűlünk össze, hogy kimondjuk, elítélünk minden erőszakot, minden önkényt, minden olyan tettet, amely emberéletet olt ki bármilyen jelszó vagy indulat nevében. Nincs olyan igazság, amely gyűlöletre épülhet, és nincs olyan jövő, amely a múlt elhallgatásával születhet meg. A mi felelősségünk ma az, hogy őrizzük az emlékezés méltóságát és tanúságot tegyünk arról, hogy a béke és az együttélés nem magától értetődő állapot, hanem naponta újra és újra megőrzendő érték. A történelem sötét árnyai csak akkor nem térnek vissza, ha a jövő nemzedékeit az igazság, a megértés és az együttérzés szellemében neveljük. Nincs olyan igazság, amely a gyűlöletre épülhet. Együtt kell őriznünk az emléket, hogy a jövő ne ismételhesse meg a múlt hibáit – zárta gondolatait Gyivánovity Dániel.
Dr. Csibi Krisztina országgyűlési képviselő az emlékezés fontosságát hangsúlyozta.
– Nyolcvanegy évvel ezelőtt emberéletek százait és ezreit oltotta ki a gyűlölet, a bosszú. Ember, embernek farkasa, ezért kényszerültek arra életük delén vagy annak küszöbén lévő vétlen honfitársaink, hogy farkasszemet nézzenek a halállal. Itt elárvult gyermekek, özvegy feleségek, fiaikat sirató szülők százai és ezrei hullatták könnyeiket. Az ő leszármazottaik bizonyára minden november 2-án és máskor is eljönnek ide valóságosan vagy lélekben, gondolatban, hogy fejet hajtva emlékezzenek az egykori ártatlanokra, akiknek semmi bűnük nem volt, mégsem tudták felnevelni gyermekeiket, nem tudtak tisztességben megőszülni hitvestársaikkal és nem tudták gondozni, majd eltemetni idős szüleiket. El kell mondanunk ezután is a fiainknak, a fiaink az ő fiainak, azok meg az újabb nemzedéknek, hogy mindenki és minden fiatal tudomást szerezzen arról, mi történt itt. A történelem, a múlt tragédiáinak ismerete ugyanis sokat segíthet abban, hogy azok a jövőben ne ismétlődjenek meg és hasonlók se történjenek – emelte ki Csibi Krisztina.
A beszédek után az emlékezők elhelyezték a kegyelet virágait a Vergődő madár emlékműnél.
A szabadkai városi képviselő-testület nevében Gyivánovity Dániel helyezte el a kegyelet virágait. A Vajdasági Magyar Szövetség koszorúját dr. Pásztor Bálint elnök és Bájity Borisz alelnök, köztársasági képviselők helyezték el a Vergődő madárnál. A vajdasági képviselőház koszorúját Juhász Bálint elnök helyezte el, majd Tomislav Žigmanov, a tartományi kormány alelnöke koszorúzott. Szabadka Város polgármestere, Stevan Bakić nevében Srđan Samardžić, a polgármester segédje koszorúzott. Az Észak-bácskai körzet képviseletében Vesna Poljaković és Željana Kosović, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa képviseletében Simon Ervin konzul, a Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Fremond Árpád, Rigó Pál Zsófia alelnök és Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatásért felelős tagja helyezte el az emlékező kegyelet virágait. A magyarországi Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége koszorúját dr. Csibi Krisztina országgyűlési képviselő és dr. László Eszter elnök helyezte el. A VMSZ szabadkai városi szervezete képviseletében Góli Csilla, Magosi Zsuzsanna és Sövény Rudolf koszorúztak. A VMSZ újvidéki szervezete nevében Vicsek Annamária, a VMSZ alelnöke helyezte el az emlékezés virágait. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Sutus Áron elnök és Dudás Károly tiszteletbeli elnök koszorúzott. A bunyevác és a horvát nemzeti tanácsok, a szabadkai Német Népi Szövetség, a Kunbajaiak, a Szabadkai Zsidó Hitközség, a szabadkai Maria Theresiopolis Német Egyesület, a Visegrádi Szent György Lovagrend ugyancsak koszorúzott. A Szabadka Város Kegyeleti Bizottsága képviseletében pedig Kudlik Zoltán elnök, Baráth Gábor Gergely alelnök és dr. Mészáros Zoltán tag rótta le kegyeletét.
A megemlékezés végén az egybegyűltek gyertyát gyújtottak, hogy kifejezzék tiszteletüket és szeretetüket, amely az emlékekben tovább él.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, köztársasági parlamenti képviselő, a VMSZ szerbiai parlamenti frakcióvezetője Facebook-bejegyzésében a következőket írta:
– Részt vettem az 1944-es áldozatok emlékére tartott megemlékezésen Szabadkán, a Zentai úti temetőben, a Vergődő madár emlékműnél. A történelmi egyházak képviselői ökumenikus istentiszteleten imádkoztak az 1167 ártatlanul elhunyt emlékéért. Gyivánovity Dániel, a városi képviselő-testület elnöke és Csibi Krisztina magyar országgyűlési képviselő méltó megemlékező beszédet mondott. A történelem e fájdalmas fejezete minden évben arra figyelmeztet bennünket, hogy a megbékélés és az igazság kimondása nélkül nincs jövő. Hajtsunk fejet mindannyiuk előtt – emlékük őrzése legyen felelősség mindannyiunk számára – írta dr. Pásztor Bálint.
Nyitókép: Ótos András felvétele
