Az állati tetemek elszállítása, megsemmisítése problémát okoz egy-egy közösségnek. Különösen igaz ez egy olyan területen, ahol sok gazda foglalkozik állattartással, ezen belül is szarvasmarha-, vagy sertéstenyésztéssel. A problémával a csantavériek is rendszeresen találkozhattak, hisz a település határában hosszú ideig egy dögkút állt, ahova a távolabbi településekről is szállították az állati tetemeket, amiket sokszor szanaszét dobáltak. A probléma megoldása egy átrakóállomás, ahol az állati tetemeket összegyűjtik, majd elszállítják az inđijai Energo Zelena Kft.-be, az ország egyetlen olyan üzemébe, ahol megsemmisíthetik azokat. Az átrakóállomás egy hosszú folyamat eredményeként mára felépült, és jelenleg a műszaki átvétele zajlik. Minderről Bognár Pásztor Hajnalkával, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal és környezetvédelemmel megbízott tagjával beszélgettünk.
– Az állati tetemek megsemmisítésének tartós megoldása érdekében 2016-ban elkészült egy átrakóállomás terve. A projektet a Norvég Királyság támogatta. 2019-ban a mezőgazdasági minisztérium állategészségügyi részlege összehívott egy tanácskozást a tervmegvalósulásért. Az akkori számítások szerint az objektum felépítése 24 millió dinárba került volna, és a minisztérium 12 millióval támogatta a beruházást. A titkárságunk feladata az volt, hogy havonta tájékoztassa az állategészségügyi osztályt, hogyan haladnak a munkák. Az eredeti szerződést viszont kétszer bővíteni kellett, mert igen korán kiderült, hogy a tervek hiányosak. Az például nem irányozta elő a terep előkészítését, így az engedélyeket sem tudtuk beszerezni, és a talaj előkészítésének dokumentumait is el kellett készíttetni. Miután beszereztünk minden szükséges engedélyt, el kellett indítanunk a közbeszerzési eljárást, ami nehezen ment, mivel a titkárságunk tagjai nem jártasak az építkezési fogalmakban, de sok segítséget kaptunk Ercsi Hargitától, a városi tanács idegenforgalommal, beruházásokkal és nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagjától. A közbeszerzés során a Javornik Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot, és ők kezdték meg a kivitelezési munkálatokat 2023-ban – mondta a tanácsos.
Mivel az építkezés területére korábban állati tetemeket hordtak ki, a talaj porózussá vált, ezért annak felső rétegét el kellett távolítani, hogy biztos alapokat tudjanak készíteni. Mire az épület elkészült, a beruházás értéke közel hatvanmillió dinárra emelkedett, és ez egyebek mellett annak is betudható, hogy az építkezési anyagok ára is megnőtt. A mezőgazdasági minisztérium, mint ahogy említettük, 12 millió dinárral támogatta az építést, a fennmaradó összeget a szabadkai városi költségvetéséből fedezték. Az idén 15 millió dinárt irányoztak elő erre a célra, amit el is költöttek.
Jelenleg az objektum műszaki átvétele zajlik.
– Külön jogszabály van arra vonatkozóan, hogy az ilyen jellegű objektumok hogyan működhetnek. Az ott dolgozóknak egy képzésen kell részt venniük. A jogszabály előírja, hogy egy állatorvost, két állategészségügyi technikust, két egyéb középiskolával rendelkező, valamint négy általános iskolával rendelkező embert kell alkalmazni. Mielőtt az átrakóállomás felépült volna, vásároltunk egy speciális kamiont, ami jelenleg a köztisztasági vállalat udvarán áll, és sofőrre is szükség lesz. Emellett a korábban a dögtemetőnél alkalmazott kamerarendszert áthelyeztük, de ez korszerűsítésre vár. A technikai átvételt követően igényelhetjük a használatbavételi engedélyt, és ekkor kezdjük el rendezni az ügyeket az állategészségügyi állomással, amely a működtetője lesz az épületnek – mondta Bognár Pásztor Hajnalka.
Ercsi Hargita, aki maga is Csantavéren él, lapunk kérésére kifejtette, hogy az építkezés során felmerülő problémák a hiányos tervekből fakadtak.
– A dögtemető több évtizede problémát jelentett a faluban. Amellett, hogy csúnya, egészségügyi kockázatot jelent. Az átrakóállomás egy 21. századhoz méltó megoldás. Az emberek sokáig kételkedtek abban, hogy valóban elkészül-e, de most már mindenki láthatja, hogy megvalósult. Soha kisebb épülettel több problémánk nem volt, amik abból eredtek, hogy a terveket korábban nem dolgozták ki teljes részletességgel. Például az egyik fal szigetelését a tervekben nem irányozták elő, viszont az építkezés során láttuk, hogy szükség van rá, és sikerült is szigetelni, vagyis menet közben kellett megoldani a dolgokat – fogalmazott a városi tanács tagja.
Nyitókép: Fotó: Molnár Edvárd
