Százharmincöt éves fennállását ünnepelte a Szabadkai Városi Könyvtár. Az intézmény 1890-ben jött létre polgári összefogással, és azóta folyamatosan működik. Az évforduló alkalmából megtartott ünnepségen a kulturális program mellett visszatekintettek a könyvtár történetére, szerepére és jelenlegi működésére. Az eseményen több szabadkai oktatási és kulturális intézmény is közreműködött, valamint az szabadkai Piazza Italia Olasz Művelődési Központ is részt vett, kapcsolódva az olaszországi könyvtár- és könyvnaphoz.
Góli Csilla, Szabadka alpolgármestere ünnepi beszédében a könyvtár múltjáról és jelenéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az intézményt Iványi István, szabadkai történész és tanár alapította, aki a város első könyvtárosa is volt. – A városi könyvtárnak is, melyet Iványi István álmodott meg és kezdeményezett, nagyon gazdag múltja van, és szakmai szempontból rendkívül büszkék lehetünk erre az intézményre – mondta el az alpolgármester. Az alpolgármester rámutatott, hogy a könyvtár ma már nemcsak az olvasás helyszíne, hanem közösségi tér is. Gyerekfoglalkozásokat, vetélkedőket, irodalmi esteket és kulturális programokat szerveznek, ahol különböző korosztályok és közösségek találkozhatnak. Góli Csilla kiemelte, hogy a mai digitális világban egy könyvtárnak más módon kell megszólítania a közönségét, mint korábban. – Elgondolkozik az ember, hogy egy könyvtár, egy kulturális intézmény a mai világban hogyan tudja megőrizni aktualitását, hogyan tud vonzó lenni a fiatalok számára, akik megszokták, hogy az információk egy kattintással elérhetők. A Szabadkai Városi Könyvtár ezt a kihívást sikeresen teljesíti, hiszen részlegei élő, közösséghez szóló módon működnek, és multikulturális környezetben több nyelven szolgálják a város lakosságát. A könyvtár minden részlege meg tudta őrizni relevanciáját, és mindezt úgy, hogy egy többnyelvű, többkultúrájú közegben működik – hangsúlyozta.
Berényi Eszter, a Szabadkai Városi Könyvtár igazgatója beszédében visszatekintett az intézmény történetére. – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy a Szabadkai Városi Könyvtár 135 éves fennállását együtt ünnepelhetjük. Ez az évforduló nemcsak az intézményünk történetében fontos, hanem a város kulturális életének is része. A könyvtár 1890-ben a városi tanács és a helyi polgárság összefogásával jött létre, azzal a céllal, hogy mindenki számára hozzáférést biztosítson a tudáshoz. Az első évtizedekben szerény körülmények között működött, de gyűjteménye gyorsan gyarapodott, és rövid időn belül a város egyik meghatározó kulturális intézményévé vált – mondta az igazgató.
Berényi Eszter ismertette, hogy az 1940-es és ’50-es években szervezeti megújuláson ment keresztül, ekkor jött létre a helyismereti gyűjtemény és a városi hálózat, hogy a könyvtár valóban mindenki számára elérhető legyen. 1953 óta Raichle Ferenc építész tervei alapján készült épületben működik, amely Szabadka egyik meghatározó építészeti értéke. Az igazgató kiemelte, hogy a könyvtár ma több nyelven működik, és a város minden közössége számára elérhető szolgáltatásokat kínál. – A magyar, a szerb, a horvát és a bunyevác közösségek természetes módon találkoznak itt, és egymást gazdagítják. A közös programok és kiállítások azt mutatják, hogy a kultúrák közötti átjárhatóság itt a mindennapok része – mondta el. Berényi Eszter hozzátette, hogy az évforduló egyben tisztelgés mindazok előtt, akik az elmúlt 135 évben a könyvtárban dolgoztak, gyűjtötték, rendszerezték és megőrizték az anyagokat. – Az ő elhivatottságuk és kitartásuk nélkül a könyvtár nem lehetne az, ami ma – hangsúlyozta.
Az ünnepi rendezvény kulturális programmal zárult. Jovana Buha M. Clementi Gradus ad Parnassum című darabját adta elő zongorán, majd Daliborka Sudarević, a szabadkai Piazza Italia Olasz Művelődési Központ koordinátora mutatta be az Érdekességek az olasz könyvtárakról című prezentációt. Nina Peić Lara Fabian Caruso című dalát énekelte el, ezt követően az Ivan Sarić Műszaki Iskola és a Svetozar Marković Gimnázium diákjai mutatták be Egy költői utazás című műsorukat. Anastasija Subašić Pergolesi Stizzoso, mio Stizzoso című áriáját adta elő, Duško Aleksandrović zongorakíséretével, majd Hugyik Sára Kosztolányi Könyörgés az ittmaradókhoz című versét szavalta. A programban szerepelt Bacsó Zsanett is, aki Caldara Selve amiche című darabját énekelte, Danijela Zvekić zongorakíséretével, végül Góli Boglárka adta elő Terék Anna Sugárút című versét.
Az esemény jubileumi díjátadóval és a könyvnyomtatás történetével foglalkozó kiállítás megnyitásával zárult. A tárlaton az olasz Aldus és Giunta család nyomdáinak korabeli kiadványai és ritka könyvek másolatai láthatók, amelyek a reneszánsz kori Európa könyvkultúráját idézik meg.
Nyitókép: Képek: Herczeg Zsolt
