Szerdán hosszú szünet után ismét megindult a vonatforgalom Szabadka és Belgrád között. Városunk a XIX. század végén vált fontos vasúti csomóponttá, de a történelem viharai miatt nemegyszer történt meg, hogy bizonyos vasúti járatok, vagy a teljes vasúti közlekedés hosszabb-rövidebb ideig szünetelt. Ismert, hogy egykoron a neves Párizsból Isztambulba tartó Orient expressz városunkon is áthaladt. A vonatjárat azonban az I. világháború kitörésekor megszűnt és csak nyolc évvel később, 1922-ben indult újra, természetesen ismét Szabadka érintésével. E heti tárcánkban ezt az eseményt elevenítjük fel a Bácsmegyei Napló című szabadkai napilap korabeli számainak segítségével.
A Bácsmegyei Napló 1922. május 4-ei száma egy rövid hírben adta hírül, hogy június 1-jétől „a háború előtt közlekedett orient-express újból megindul”. Május 14-én pedig már több információt is közöltek az újrainduló járatról:
„Budapestről Suboticára érkezik minden hétfőn, szerdán és pénteken délután 1 óra 15 perckor, tovább megy Beogradba 3 órakor, ahová 6 óra 2 perckor érkezik.
Beogradból indul minden hétfőn, csütörtökön és szombaton délelőtt 11 óra 35 perckor, Suboticára érkezik 3 óra 42 perckor, ahonnan 4 óra 45 perckor indul Budapest felé.”
Az Orient expressz az előre beharangozott időpontban valóban elindult. A másnapi, június 2-ai Bácsmegyei Napló „Nyolc év után megindult Suboticán át a Keleti Express” című írásában a következőket írták erről az eseményről:
„1922 junius 1-én délután 1 óra 15 perckor érkezett meg újból nyolc év után az Orient-Expressz Párisból Suboticára és 2 órakor folytatta útját Beogradon és Szófián át Konstantinápoly felé. A vonat hatalmas mozdonyon kivül első- és másodosztályú hatalmas és modern kényelemmel ellátott Pullmann-kocsiból, egy étkezőkocsiból és két hálókocsiból áll. Az egyik hálókocsi Konstantinápolyig a másik Athénbe megy. Így Párisból Konstantinápolyig, illetve Athénig átszállás nélkül lehet utazni.”
Az újraindulás híre mellett az írásban röviden összefoglalták az Orient expressz megszűnése óta eltelt nyolc év fontosabb történéseit is.
„1914 julius 28-ikán, a mozgósítás napján jött Suboticára utoljára a Keleti Expresszvonat Párisból és ment tovább Konstntinápoly felé. Ma, nyolc évvel későbben, érkezett meg újból Prágán, Pozsonyon, Budapesten keresztül az Orient-Expressz.
Amikor a háború kitört, természetesen megszűnt ez a vonat és csak az 1916-ik év elején, amikor a központi hatalmak Szerbia nagy részét megszállva tartották és biztosították saját részükre a beograd–konstantinápolyi vonalat, a zemuni vasúti hidat pedig kijavították, Berlin és Konstantinápoly között tartották fenn az expresszvonat közlekedését. Ezen a vonalon utazott 1916 májusában II. Vilmos császár is Suboticán át Konstantinápolyba a Berlin–Bagdad vasútvonal első szakaszán. 1918 október közepén a központi hatalmak első szerbiai összeomlása és a bolgárok fegyverletétele alkalmával füstbe ment a bagdadi álom és megszűnt az expreszvonat is.”
Az Orient expressz tehát újraindult, de nem sokáig kellett várni, hogy a híres vonatjárat menetrendjébe ismét beleszóljon a történelem. A Bácsmegyei Napló 1923. október 28-ai számában a napilap kiküldött munkatársa ugyanis arról adott hírt, hogy három napig szünetelt az SZHSZ Királyság határállomása és Szaloniki között a forgalom, így az expressz Athénba tartó járata is veszteglésre kényszerült. A vasúti közlekedés leállásának oka pedig a görög belpolitikában keresendő.
„Leskovac és Skoplje közt az étkezőkocsi vezetője hírül adja, hogy Görögországban kitört a forradalom és a keleti expressz kedden már nem mehetett át a határon. Gyevgyelija és Szaloniki közt megszűnt a forgalom. Skopljeben az állomásfőnök megerősíti a hírt, azonban közli, hogy egy-két nap múlva előreláthatóan újból mennek a vonatok.
Akarva-akaratlanul várakozni kell Skopljeben. Gyevgyelija határállomásról, – ahol nincs megfelelő szálloda – már tömegesen tértek vissza az utasok hazatérő görögök, külföldiek – és Skopljeben várják be a vonat indulását.
A várakozásban szinte bosszantó, hogy a rikkancsok hangosan orditják egész nap uccahosszat: – Nagy forradalom Görögországban.” – állt a csak egy „-kas” monogrammal aláírt szerző írásában.
A beszámoló szerint a forradalmat végül leverték és a vonatközlekedés újra megindult a két ország között.
„A forgalom ujrafelvételének hire érthető örömet kelt a Görögországba utazók közt. Pénteken [október 26-án] délután a gyorsvonattal már útra is fognak kelni hazafelé.
Mi pénteken reggel utazunk már, Gyevgyelijába és este tovább Szalonikibe. A forradalom országába a forgalmi szünet után a legelső vonattal fogunk megérkezni.” – zárult a Bácsmegyei Napló kiküldött munkatársának beszámolója.
Az Orient expressz története is jól mutatja, hogy tájainkon a történelem gyakran még a vasúti menetrendet is felülírta.
Nyitókép: Az Orient expressz egy századfordulós képeslapon / Fotó: atlasobscura.com
