Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban.
A Ruđer Bošković utca a Gát helyi közösségben van. Itt található a Matko Vuković Általános Iskola. Az utca egy XVIII. századi dubrovniki születésű polihisztor nevét viseli.
Ruđer Bošković 1711. május 18-án egy kereskedőcsalád hetedik gyermekeként született Dubrovnikban, amely akkoriban önálló városállam volt az Adriai-tenger partján. A gimnáziumot szülővárosában végezte el a jezsuitáknál, majd tizenöt éves korában csatlakozott a jezsuita rendhez és Rómába költözött. Két évet retorikát és költészetet, majd három évig filozófiát és matematikát tanult, végül pedig tanulmányait öt év teológiával fejezte be. Ezt követően 1744-ben elfoglalhatta a Collegium Romanum matematikakatedráját. Tudósként több megbízást is kapott a pápai államtól. 1742-ben bekerült egy háromtagú bizottságba, amely a római Szent Péter-templom nagykupoláján keletkezett repedések okait vizsgálta. Kikérték szakértői véleményét a Tiberis folyó csatornázásával kapcsolatban. A pápa 1750-ben felkérte, hogy a pápai államban mérje meg a meridiánfok hosszát. 1756-ban I. Ferenc osztrák császár felkérte, hogy ítélkezzen Lucca és Toszkána városa között folyókról és hajózásról szóló vitájában. Bošković 1759-ben, miután felmérte, hogy a jezsuita rend válságba jutott, elhagyta Rómát. Ez után nagyobb utazást tett Európában. Járt Párizsban, Londonban és Isztambulban. 1763-ban visszatért Itáliába, ahol egy rövidebb ideig Paviában matematikát tanított, majd 1765 és 1772 között Milánóban élt. Itt obszervatóriumot alapított, amelynek első igazgatója volt.
Miután 1773-ban XIV. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, Bošković világi papként folytatta tevékenységét. Még az évben Párizsba költözött, ahol nyolc évig a Sorbonne hajóoptikai tanszékének vezetője volt. 1782-ben végleg visszatért Itáliába. 1787. február 13-án hunyt el Milánóban. Ruđer Bošković valódi polihisztor volt, foglalkozott matematikával, fizikával csillagászattal, pedagógiával, geológiával, tervezőmérnök volt, emellett a XVIII. század legjobb latin nyelven író költője. Összesen mintegy 70 tudományos munkája jelent meg. Az ő nevét viseli a belgrádi Ruđer Bošković Csillagászati Társaság, amelyet 1934-ben alapítottak, azzal a céllal, hogy összefogja a csillagászokat és népszerűsítse ezt a tudományt. Nem mellesleg ez a Balkán-félsziget legrégebbi csillagász társasága.
A Ruđer Bošković utca a dualizmus korában a Király utca nevet viselte. Az I. világháború végét követő impériumváltás után nevezték el az utcát a dubrovniki születésű polihisztorról, igaz, akkor csak röviden Bošković utcának (Boškovićeva ulica). A nevét a II. világháború után is megtartotta, és azóta is őrzi Ruđer Bošković emlékét városunkban.
Nyitókép: Az utca egy XVIII. századi, dubrovniki születésű polihisztor nevét viseli / Fotó: Patyi Szilárd
