Százhúsz évvel ezelőtt Szabadka egy nagy rendezvénynek adott otthont. 1905. szeptember 8. és 10. között városunkban tartották meg a VII. Országos Iparegyesületi Kongresszust, melyre az akkori magyar politikai élet olyan nagy alakjai jöttek el, mint Kossuth Ferenc, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezérének a fia, gróf Apponyi Albert, Zichy Jenő, Szappanos István és Hock János. Kossuth Ferenc látogatása azért is figyelemre méltó, mert az után került rá sor, miután az általa vezetett Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt nagy meglepetésre megnyerte az az évi választásokat. A helyi sajtó napokkal a kongresszus kezdete előtt már ezzel az eseménnyel foglalkozott, közölték részletes programját, leírták, mely neves közéleti személyek jönnek el Szabadkára, és vezércikkekben értekeztek a kongresszus jelentőségéről.
„Holnapután csütörtökön érkeznek Szabadkára az ország iparosainak nagy része. Velük jönnek az ország nagyjai, nem csak azért, hogy kimutassák érdeklődésüket az iparosok küzdelmei iránt, hanem azért is, hogy részt vegyenek abban a nagy munkában, mely hivatva van ugyan az iparosok helyzetén javítani, de csak azért, hogy igy a magyar állam ezen fontos közgazdasági tényezője fontosságához mérten tölthesse be hivatását és az államnak oly jövedelmi forrást legyen képes biztosítani, amely jövedelmi forrásra az állam még a legnagyobb megrázkódtatások közepette is biztosan számíthat” – írták például a Bácsmegyei Napló 1905. szeptember 6-ai vezércikkében.
Ugyanebben a számban közölték Kossuth Ferenc két táviratát is, amelyet Szabadkára küldött.
„Dr. Reisner Lajos ügyvéd
Szabadka.
Csütörtökön délután három órai gyorsvonattal indulok, este 6 órakor érkezem Szabadkára kongresszusra, másnap este visszautazom.
Kossuth.” – állt az egyik táviratban, míg a másikban a kövezőket írta:
„Dr. Bolits József, Szabadka.
Szabadkai Sport-Egylet versenyeinek védnökségét örömmel fogadom el. Kossuth.”
A kongresszus vendégei már 7-én megérkeztek városunkba. A szabadkaiak természetesen Kossuth Ferenc érkezését várták legjobban. A Bácsmegyei Napló szeptember 8-ai tudósítása szerint már délután 5 óra előtt „hatalmas ember áradat hömpölygött az indóház felé az érkező vendégek fogadására”. A lap arról írt, hogy végül a vasútállomástól a Pest Szállodáig (a mai Népszínház épülete) vezető utakat „tízezrekre menő tömeg lepte el”. Miután megérkezett a vendégeket szállító vonat, a politikusokat egy kis ünnepséggel köszöntötték. Ekkor egy hölgyekből álló bizottság Kossuth Lajos arcképével díszített zászlót nyújtott át Kossuth Ferencnek. Később pedig Kossuth Ferenc pártjának helyi szervezete fáklyás felvonulást tartott a városközpontban, amelyet a Bácsmegyei Naplóban így írtak le:
„Este pontban nyolc órakor indult el a függetlenségi párt tiszteletére rendezett fáklyásmenet a függetlenségi körböl [a mai Népkör] a Pest szálloda elé, ahol a képviselők az előértekezleten vettek részt.
Ezer meg ezer ember vette körül a 400 fáklyavivőt, kik a Kossuth-nóta hangjai mellett, nappali fényben vonultak végig a Deák utcán és a főtéren. Szűnni nem akaró éljenzés harsogott a levegőben a menet kezdetétől fogva végig.
A Pest-szálloda elé érve függetlenségi kör küldöttei fölmentek a Pest szállodába és kérték a képviselőket, jönnének le, hogy meghallgassák a szabadkai függetlenségi párt érzelmeit és óhajait. Mikor a képviselők megjelentek, szűnni nem akaró éljenzés tört ki a lelkekből” – olvasható az eseményről szóló tudósításban, majd alább azt is megtudhatjuk, hogy maga Kossuth Ferenc mit mondott a felvonulóknak:
„Történelmi vonatkozással hangsúlyozza, hogy meg-megujul a magyar nép életében a megpróbáltatások korszaka, de alapos a reménye, hogy ezúttal a küzdelem eredményes lesz, mert ő sem hiszi, hogy a király ne értene egyet a nemzet akaratának megnyilatkozásával. Ö és társai nem vágyódnak a kormányra, de hogy a törvényes kormányzás a parlamenti többséggel lehetséges legyen, szükség esetén vállalkoznék reá. Kitartásra és reményre buzdítva köszöni meg a ragaszkodást.”
A kongresszus szeptember 8-án annak rendje és módja szerint elkezdődött, és a résztvevők többek között olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint az ipartörvény revíziója, az ipari szövetkezetek reformja vagy éppen az iparosok választójoga. Az eseményen felszólalt többek között Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Zichy Jenő és dr. Bíró Károly, Szabadka polgármestere is. A korabeli tudósításokból megállapítható, hogy az iparegyesületi kongresszus egy az egész várost megmozgató esemény volt, melynek köszönhetően néhány napra Szabadka adhatott otthont az akkori magyar politikai elit színe javának.
Nyitókép: Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia 1905-ben Szabadkán vendégeskedett / Fotó: wikipedia.org
